Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
November 5-én és 6-án az európai uniós tagállamok Laoszban fognak tárgyalni ázsiai partnereikkel. A találkozó a gazdasági együttműködés, a terrorizmus elleni harc, az energia- és az élelmiszerbiztonság jegyében fog telni, Európa számára azonban mégis azért lesz meghatározó a következő 48 óra, mert meg kell győznie Ázsiát, hogy az eurókrízis ellenére is biztos kereskedelmi partnerként számíthat rá a jövőben.
A csúcstalálkozó nem a konkrét politikai döntések fóruma. Jelentősége abban áll, hogy a tárgyaló felek meghatározzák az egymás felé irányuló, hosszú távú gazdasági, politikai és stratégiai elképzeléseiket. Így idén az általános napirendi pontok mellett a legnagyobb hangsúlyt az euróválság fogja kapni.
Az európai uniós tagállamok teljes évi exportjuk egyharmadát, importjuknak pedig több mint 43%-át Ázsiával bonyolítják le. A válság azonban rányomja a bélyegét a gazdasági kapcsolatokra. Ahogy Shada Islam, a Friends of Europe kutatóintézet munkatársa fogalmazott: „Az utóbbi hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy Ázsia toplistájának élén mostmár nem Európa, hanem az USA áll”. Sőt, az Ázsia-kutató szerint a robbanásszerű gazdasági növekedés hatására Ázsia ma már szinte önellátó, így valójában sem az USA-ra, sem Európára nincs feltétlenül ráutalva.
Az Unió képviselői ennek ellenére bizakodóak. David O’Sullivan, a Külügyi Szolgálat egyik tisztviselője úgy nyilatkozott a Deutsche Welle-nek adott interjújában: „A helyzet ellenére arra fogunk törekedni, hogy megnyerjük az ázsiai piacokat, sőt, a jövőben a kül-és biztonságpolitika terén is együtt kívánunk működni”.
Bár a japán miniszterelnök, Noda Josihiko már jelezte, hogy nem kíván hivatalos tárgyalásokat folytatni Laoszban Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfővel, a találkozón nagy valószínűséggel szó lesz a kínai-japán szigetvitáról is. Ilyen háttérrel pedig kényes kérdés lehet az EU szempontjából, hogy milyen álláspontot fog képviselni a konfliktusban, hiszen egyik keleti parnert sem lenne előnyös most magára haragítani.
Az ASEM
Az első Ázsia-Európa Együttműködést francia és szingapúri kezdeményezésre 1996-ban tartották meg Bangkokban. Azóta kétévente, felváltva rendezik meg Ázsiában és Európában, az állam és kormányfők részvételével. A köztes években külügyminiszteri szintű találkozókat is tartanak. A legutóbbit a soros magyar EU-elnökség idején, Gödöllőn rendezték meg.
Az Európai Uniót José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, Herman von Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint az Európai Külügyi Szolgálat, Magyarországot pedig Martonyi János külügyminiszter fogja képvilselni. A 9. találkozónak a laoszi Vientián városa ad otthont.
Idén először a 27 európai és 21 ázsiai ország mellett Norvégia, Svájc és Banglades is jelen lesz a találkozón. A résztvevő 48 állam a Föld népességének 60 százalékát, a világkereskedelemnek pedig szintén 60 százalékát adja.
Az interkulturális párbeszéd elmélyítése mellett olyan speciális területekre is koncentrálnak, mint a képzés, kultúra, foglalkoztatás, munkanélküliség, környezetvédelem, klímaváltozás, emigráció, információs technológia vagy a tengeri kalózkodás.
2012-ben még három fontos összejövetelre fog még sor kerülni az Európa-Ázsia Együttműködés égisze alatt. Koreában emberi jogokkal kapcsolatos, Indonéziában pedig szociális és kultúrális fórumot fognak tartani.
Magyar Zsuzsa
