Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Recep Tayyip Erdogan berlini látogatása ismét nagy visszhangot keltett a német és a nemzetközi sajtóban egyaránt. A németek szinte már megszokottá vált bírálata mellett Erdogan most az EU-t is megszólította, nem éppen baráti hangnemben.
A török miniszterelnök két napos berlini látogatásának apropója az új nagykövetség megnyitása volt, de több aktuális téma is szóba került, így Törökország EU-csatlakozása is. Az álláspontok Erdogan és Merkel között nem változtak az ügyben, hiába fogadta a kancellár a miniszterelnököt hivatalában szerdán.
A megbeszélést követően Erdogan kitartott országa mielőbbi EU-csatlakozása mellett, ahogyan a ciprusi kérdésben sem hajlott a kompromisszumra. A 2004 óta EU-tag Ciprust egész beszéde alatt csak Dél-Ciprusként emlegette: „Az, hogy Dél-Ciprust felvették az unióba, óriási hiba volt, és ez a hiba évről évre nő”. A valósághoz hozzátartozik, hogy Angela Merkel is így gondolja, ő azonban nem kívánt reagálni Erdogan szavaira, mindössze „őszinte” és „eredményes” csatlakozási tárgyalásokat ajánlott a törököknek. „A tárgyalások mindenképpen folytatódni fognak, amit Németország támogatni fog” – mondta a német kancellár. Egy teljes jogú török tagság azonban nem szerepel Angela Merkel és a CDU terveiben (a német kancellár ugyanis egy speciális partnerséget tartana elfogadhatónak a 75 milliós muszlim ország számára – a szerk.). Erdogan a Merkellel folytatott megbeszélés előestéjén üzent az EU-nak: „Amennyiben a török államalapítás 100. évfordulójáig, 2023-ig nem lesz Törökország teljesjogú tag, az EU elveszíti a törököket”.
A két kormányfő tárgyalása alatt a török európai ügyekért felelős miniszter, Egeman Bagis is nyilatkozott a sajtónak. „Törökország teljes jogú tag lesz, más nem fogadható el számára. Napról napra erősebb az ország, nem fog problémát okozni az EU-nak a válság idején” – mondta a politikus.
Kedd este Erdogan a németországi törököket is megszólította, integrációra buzdítva őket. Beszédében kiemelte, hogy az itt élő törököknek nem szabad megragadniuk saját irodalmáraik és kutatóik munkásságánál; fedezzék fel és sajátítsák el a németekét is, úgy mint Hegelt, Kantot vagy Goethet.
Merkel a német fél nevében hídnak nevezte a török diaszpórát a két nemzet között, akik révén a bilaterális kapcsolatok mára szorosabbak és barátiabbak lettek, mint kezdetben voltak. Ami a terrorizmus elleni küzdelmet és Törökország kurdok elleni fellépését illeti, a német kancellár segítő kezet ígért Erdogannak.
Tüntetés a brandenburgi kapunál
A tanácskozás során a szíriai kérdés is szóba került. A német vezetés elismerően szólt a szíriai menekültek befogadásáról, és a nekik biztosított humanitárius segítségről. Becslések szerint közel 102 000 olyan menekült tartózkodik Törökország területén, akik oltalmat találtak a 14 tábor egyikében. Azoknak a száma, akik fedél nélkül bujkálnak az országban, nagyjából 70 000-re tehető.
A török miniszterelnök látogatása előtt Cem Özdemir, a németországi Zöldek politikusa támogatásáról biztosította Erdogant. Mint mondta, kezdetben ő sem tartotta alkalmasnak a törököket az EU-csatlakozásra, az elmúlt időszakban viszont megváltozott a véleménye erről. Ez többek között annak köszönhető, hogy szerinte a török állam nyitottabb a kurd kérdésről zajló tárgyalásokon, illetve a német-török oktatás ügyében is sikerült előrelépést elérni az elmúlt két napban.
Sajtójelentések szerint közel 3000 ember nincs azonos véleményen Özdemirrel, ők a brandenburgi kapu előtt adtak hangot nemtetszésüknek. Plakátokon és esernyőkön üzentek Erdogannak és a világnak, rámutatva a török politika kétszínűségére. A tüntetők között sokan a Németországi Alevita Közösség (Alevitische Gemeinde in Deutschland) tagjai voltak, akik a Törökországban élő társaik jogaiért vonultak ki a térre. Főtitkáruk, Ali Dogan szerint „Erdogan antidemokratikus politikája oda fog vezetni, hogy párhuzamos társadalmat épít ki Németországban”.
Szabó Boglárka
