Letartóztatással fenyegették meg a választási megfigyelőit

Diplomáciai bonyodalmat váltott ki, hogy Texas állam letartóztatással fenyegette meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőt, ha a november 6-i választások során 30 méternél jobban megközelítik a szavazókörzeteket.

A kilátásba helyezett eljárás ellen az EBESZ levélben tiltakozott Hillary Clinton amerikai külügyminiszternél és Texas állam vezetésénél, amit Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő csütörtökön megerősített.

 „A (nemzetközi) megfigyelők elleni büntetőjogi szankciókkal való fenyegetés elfogadhatatlan” – hangoztatta a csütörtökön, Varsóban kiadott közleményében Janez Lenarcic, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR)igazgatója (az ODIHR felel a választási megfigyelésért).

„Az Egyesült Államoknak, mint az EBESZ minden tagállamának kötelessége, hogy fogadja az ODIHR megfigyelőit” – tette hozzá.

Greg Abbott, a texasi igazságügyi tárca vezetője az írta az ODIHR amerikai választás-megfigyelési missziója vezetőjének, hogy a szervezetnek a november 6-i amerikai választásokkal kapcsolatos nézetei „jogi értelemben irrelevánsak”.  Abbott szemrehányást tett Daan Everts nagykövetnek, hogy áprilisban olyan szervezetek vezetőivel találkozott, akik bíróságon támadták meg a vitatott texasi választási törvényt.

Abbott kifogásolta, hogy Everts eszmecserét folytatott a Project Vote csoporttal is, amely „szoros kapcsolatban állt az ACORN-nal, amely dicstelenül omlott össze, miután lelepleződött a szerepe egy kiterjedt választóregisztrációs csalással kapcsolatban”. (Az ACORN elnevezésű közösségszervezői reformszövetség körül 2009-ben botrány robbant ki, mert rejtett kamerás felvételek tanúsága szerint az aktivistái adócsalásba és prostitúcióba keveredtek. Az ügy miatt az állami és magántámogatók kihátráltak az ACORN mögül.)

A texasi jogi tárca vezetője visszautasította azt az EBESZ-nek tulajdonított álláspontot, miszerint „a szavazói igazolvánnyal kapcsolatos törvények akadályt jelentenek a választójog érvényesítésében”. 

„Az EBESZ-nek joga van véleményt alkotni a szavazói igazolvánnyal  kapcsolatban, de az önök jogi véleménye irreleváns az Egyesült Államokban, ahol a Legfelsőbb Bíróság már úgy határorozott, hogy a választói igazolvánnyal kapcsolatos törvények összhangban állnak az alkotmánnyal” – írta Greg Abbott, a bíróságnak a Georgiával és Indianával kapcsolatos, korábbi állásfoglalásaira hivatkozva.

Leszögezte, hogy Texas nyitott a párbeszédre, ha az EBESZ-államok azt fel akarják használni „a saját demokratikus rendszerük javítására”.  Ugyanakkor rámutatott, hogy „az Egyesült Államokon kívüli csoportok vagy személyek nem kapnak engedélyt arra, hogy Texasban beavatkozzanak a választási folyamatba”. Kilátásba helyezte: „bűncselekménynek lesz tekinthető”, ha a szervezet  képviselői  100 lábnál (mintegy 30 méternél) jobban megközelítik a választóhelyiségeket.

AZ EBESZ által az amerikai külügyminisztériumhoz és a texasi hatóságokhoz eljuttatott tiltakozó levél leszögezi, hogy a szervezet megfigyelői, miként más országokban, az Egyesült Államokban is be fogják tartani a helyi törvényeket.  Victoria Nuland elmondta, hogy az ODIHR választási megfigyelői – aki többnyire a tagállamok parlamenti képviselői –  ha nem is diplomáciai, de „bizonyos fokú” menteséget élveznek. Arra is rámutatott, hogy az amerikai alkotmány értelmében az államok a saját jogrendjük alapján bonyolítják le a választásokat.

A bécsi központú, 56 tagállammal rendelkező EBESZ rendszeresen ellenőrzi tagállamai választásait, 2002 óta az Egyesült Államokéit is. Amerikai területen incidens eddig nem történt, a  szervezet ugyanakkor kérdéseket vetett fel meg a 2000. évi elnökválasztással kapcsolatban, amelyet a szavaztok újraszámlálása után, a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján George W. Bush nyert meg.

Augusztusban egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság egyébként faji alapon diszkriminatívnak minősítette és elvetette azt a texasi törvényt, amely fényképes igazolvány felmutatásához kötötte a választásra való jogosultságot. Egy másik szövetségi bíróság a texasi választási körzetek átrajzolását minősítette diszkriminatívnak. Texas azon államok közé tartozik, amelyeknek rasszista történelmi múltjuk miatt szövetségi jóváhagyást kell kérniük, ha meg kívánják változtatni választási törvényeiket.

Texas a Legfelsőbb Bíróságnál megfellebbezte az ítéleteket, az állam által kezdeményezett változtatások azonban a november 6-i választáson még nem hatályosak.