Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Bár a Kínától való pénzügyi függés csökkentésének fontosságát Barack Obama és Mitt Romney elnökjelöltek nem győznek hangsúlyozni, a kommunista ország valójában egyre kevesebb hitelt folyósít az Egyesült Államoknak – mutat rá a Washington Post. Ez a jelenség azonban nem jár együtt az államadósság csökkenésével, csupán új hitelezők lépnek a korábbiak helyére. Az utóbbi évben Japán vásárolt jelentős mennyiségű amerikai állampapírt. A fő probléma tehát az Egyesült Államok számára nem Kínai Népköztársaság, hanem az államadósság magas szintje.
Az amerikai adófizetők tartozása Kínával szemben 10%-kal csökkent, és a gazdasági óriás az amerikai adósságállomány 10%-át birtokolja, az előző évi 12%-hoz képest. Az arányeltolódás Japán és amerikai befektetők irányába következett be. A Washington Post az amerikai államkincstár és a kereskedelmi minisztérium adataira támaszkodva kiszámította, hogy az amerikai adófizetők a tavalyi évben 30 milliárd dollár kamatot fizettek Kínának, az utóbbi öt év 37,5 milliárd dolláros átlagához képest. Az elemzők a tendencia további csökkenését várják.
Ettől függetlenül az ázsiai ország továbbra is az USA legfőbb hitelezője, 1150 milliárd dollárnyi részesedéssel az amerikai államadósságból. Eswar Prasad, a Cornell Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora szerint a kínai befolyás növekedésével való riogatás csak egy eszköz arra, hogy felhívják a figyelmet az adósság növekvő szintjére. A valódi probléma azonban nem Kína, hanem maga a gyarapodó hitelállomány.
A Japán irányába történtő elmozdulás gazdaságpolitikai okokkal magyarázható. Ha egy külföldi ország dollárban denominált államkötvényt vásárol, akkor saját valutájának dollárhoz viszonyított relatív értéke csökken. Ez a jelenség általában az export növekedéséhez és gazdasági expanzióhoz vezet. Kína, mint fő hitelező sok amerikai államkötvényt vásárolt, így valutájának értéke egyre csökkent, segítve a kínai gyártók és termelők talpra állását. A világpolitikai szereplők azonban nyomást helyeztek az ázsiai országra, hogy ne tartsa mesterségesen alacsony szinten a renmimbi értékét. Kína végül engedett, és az utóbbi időben egyre kevesebb amerikai eszközt vásárol.
Japán éppen ellenkező helyzetbe került, hiszen befektetők érkeznek ide a világ minden tájáról, mióta az európai gazdasági térség túl kockázatos tereppé vált. Az országba áramló tőke a yen túlzott felértékelődéséhez vezet, Japán tehát valutája értékének csökkentésében érdekelt. Ezért tavaly 215 milliárd dollár értékben vásároltak amerikai államkötvényt, a teljes részesedésük így már 1120 milliárd dollár az USA államadósságából. A kínai eszközök csökkenését Japán mellett az amerikai befektetők ellensúlyozzák. A befektetési és a pénzpiaci alapok az utóbbi másfél évben összesen 227 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt vásároltak.
Szabó Dániel
