Ellentmondásokat kell feloldani az EU-csúcson

Óriási várakozás előzi meg az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülését, jóllehet konkrét döntések helyett ezúttal inkább iránymutatást kell adniuk az állam- és kormányfőknek a további munkához, ami decemberben elvezethet a teljes körű gazdasági és pénzügyi unió menetrendjének elfogadásához.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének és három másik uniós intézmény vezetőjének a gazdasági és pénzügyi unió jövőjéről szóló időközi jelentése lesz a fő menüpontja az uniós állam- és kormányfők csütörtöki és szerdai ülésének. És bár a szokásosnak megfelelően óriási várakozás előzi meg a csúcstalálkozót, a vezetőknek konkrét döntések helyett egyelőre csak azokat az irányokat kell kijelölniük, amerre a végleges jelentés decemberi elkészültéig haladnia kell a munkának. Ugyanakkor már ez sem lesz könnyű feladat, lévén, hogy diplomaták szerint a nagy terv számos részletében és kívánatos irányában még jelentős eltérések vannak a tagállamok között. Erre egyébként a szakminiszterek keddi luxembourgi vitája is rávilágított.

A Van Rompuy előtt álló fő kihívásnak ezért most az látszik, hogy a sokszor egymással ellentétes vektorokból olyan hozzávetőleges konszenzus jöjjön létre a csúcs végére, amely többé-kevésbé világos fogódzkodókat ad majd számára a teljes körű gazdasági és pénzügyi unió útitervéről szóló jelentés véglegesítéséhez. A tagállamok egybeterelését azonban egyszerre több dolog is megnehezíti. Először is az, hogy a kormányok jelentős részének egyelőre nem fűlik a foga ahhoz, hogy a nemzeti költségvetési hatáskörök átruházásában tovább menjen ahhoz képest, ami már adott, illetve amit még jelenleg is tárgyalnak a különböző uniós szinteken. Egy további akadály az előrelépésben, hogy részben tekintettel a közelgő német választásokra (2013 szeptembere), Berlin egyelőre utalást sem akar látni a szövegben az eurókötvényekre, vagy az adósságmegosztás (közös kötvénykibocsátás) bármilyen más formájára. Végül, de nem utolsó sorban komoly fejtörést okoz, hogy a valutaunión belüli mélyebb integrációhoz kötődő több elképzelés is potenciálisan károkat okozhat az eurózónán kívüli országoknak és az egységes piac működésének, de legalábbis egyesek attól tartanak.

Ennek megfelelően Van Rompuy időközi jelentése kétségtelen újításai ellenére is meglehetősen óvatos hangot üt meg (erről lásd külön anyagunkat). Ráadásul a zárókövetkeztetések csúcson erről a témáról elfogadandó következtetés-tervezete, annak BruxInfóhoz is eljutott eddigi utolsó verziója több szempontból is eltér az időközi jelentéstől, ezt az inkoherenciát is a csúcson kell majd megszüntetni – teszik hozzá diplomaták.

Az egyik ilyen elem, hogy miközben Van Rompuy-ék dolgozata már nem tartalmazza azt a célt, hogy év végéig be kell fejeződnie az egységes bankfelügyeleti mechanizmust létrehozó jogalkotásnak, addig a csúcstalálkozó következtetéseinek tervezetében továbbra is szerepel ez a cél. Utóbbi továbbra is üdvözli a Bizottság arra vonatkozó szándékát, hogy a jelenleg asztalon lévő javaslatok elfogadását követően új javaslattal álljon elő az egységes bankszanálási mechanizmusról, miközben az időközi jelentés már csak közös szabályokon alapuló bankszanálási hatóságról és betétbiztosítási rendszerről tesz említést, egységes pénzügyi alap nélkül.

A következetlenségektől függetlenül bizonyosnak látszik, hogy a csúcson a majdani komplett gazdasági és pénzügyi unió (EMU) négy építőeleme közül csak a sorrendben első, a bankunió kapcsán várható sürgetés rövid távú eredmények felmutatására, konkrétan az EKB irányítása alá kerülő egységes bankfelügyeleti mechanizmus létrehozása kapcsán. Az EMU másik három pillérét, az egységes költségvetési keretet, az egységes gazdasági keretet és a demokratikus legitimitás és elszámoltatatás megerősítését illetően az Európai Tanács elnöke csupán jelzéseket vár az állam- és kormányfőktől arra, hogy a jelentésében felvetett elképzelések közül melyek érdemesek a továbbgondolásra a decemberi csúcsig.

Ezen nyitott kérdések közül minden kétséget kizáróan az az elgondolás a legizgalmasabb, amely különbejáratú költségvetési kapacitással látná el, vélhetően csak hosszabb távon a valutaövezetet. Van Rompuy szerint ezt az egyesek által túlzóan „euróbüdzsének” nevezett pénzügyi forrásból konjunktúraalapot illetve egy, a szerkezeti reformok ösztönzését szolgáló alapot finanszírozhatnának. A koncepció azonban még kidolgozásra szorul, hiszen egyebek mellett az sem világos, hogy milyen forrásból származna a pénz, hogyan viszonyulna az EU27-ek közös költségvetéséhez és ki, milyen feltételek mellett férhetne hozzá. A csúcs elé kerülő következtetések tervezete ugyanakkor igyekszik garanciákat adni a nem eurózóna tagoknak, hogy az ő köreiket nem zavarja majd az esetlegesen létrehozandó új konstrukció. „Az ilyen mechanizmusokat külön az euróövezetre alkalmaznák, miközben biztosítanák a szükséges konvergenciát azokkal a tagállamokkal, amelyek a jövőben csatlakoznak majd az euróhoz. Ezeknek a mechanizmusoknak a végiggondolása különválik és független lesz a következő többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalásoktól” – áll a szöveg tervezetében.

Az euróövezeten kívüli országok számára ugyancsak megnyugtató lehet, hogy a Bizottság által javasolt egységes felügyeleti mechanizmus kapcsán „kiegyensúlyozott bánásmódot és képviseletet” biztosítanának a valutaövezeten belüli és azoknak a kívül álló országoknak is, amelyek csatlakoznak a rendszerhez. Hasonlóan tisztességes bánásmódot ígérnek azoknak, akik végül a kívülmaradás mellett döntenek.

Bár a korábbi tervek még erről szóltak, az ideiglenes jelentés egy szót sem szól arról, hogy milyen integrációs lépést lehetne és kellene megoldani a jelenlegi szerződéses keretek között, illetve melyekhez lenne szükség az uniós alapszerződések módosítására. „Félretettük ezt a kérdés, mert megpróbáltunk közgazdász fejjel gondolkodni, hogy mire van szükség az EMU-hoz. Meglátjuk, hogy decemberben vissza tudunk-e térni erre a kérdésre” – közölte ezzel kapcsolatban egy uniós forrás.

A csúcson előreláthatóan a görög helyzetet is megvitatják majd, és nem lehet kizárni, hogy valamilyen rövid nyilatkozat is születik ebben a témában. Bár erről egyelőre nincs szó, az sem kizárt diplomaták szerint, hogy végül egy külön eurócsúcsot is összehívnak majd a válságkezeléssel kapcsolatos aktuális kérdések megvitatására.