Olaszország lábadozik a válságból

Mario Monti olasz kormányfő elutasítja a további megszorításokat, melyeket az Európai Központi Bank segítségének fejében kellene meghozni. A kormány szerint Olaszország egyáltalán nincs rászorulva arra, hogy államkötvényeit az EKB felvásárolja. Míg Mario Draghi az euróválság alakulásával kapcsolatban próbál reményt kelteni, addig az Egyesült Államok valódi dicshimnuszt zeng Olaszország helytállásáról a gazdasági válság és a nemzetközi szerepvállalás területén.

„Olaszország nem fogad el feltételeket azokon felül, amelyekbe már beleegyezett és amelyeket be is tart” – nyilatkozta korábban szóvivőjén keresztül Mario Monti. Ezzel elutasította a további megszorításokat, amelyek meghozatala a feltétel ahhoz, hogy az Európai Központi Bank az államkötvények felvásárlásával segítsen a bajba jutott országok helyzetén.

Pénteken a külföldi sajtó képviselőinek adott interjújában Mario Monti kijelentette, Olaszország egyáltalán nem szorul rá az EKB beavatkozására. Elmondása szerint továbbra is kemény hónapok állnak az ország előtt, azonban a rendszerezett államháztartási nyilvántartások jelentik a fenntartható fejlődés előfeltételét. „A lényeg az, hogy a reformokat és a költségvetési fegyelmet a következő kormány is tovább vigye” – idézi a miniszterelnök szavait a La Repubblica olasz napilap.

Monti tehát ismét optimista országának jelenlegi teljesítményével és az elkövetkezendőkkel kapcsolatban. Az olasz kormányfő arra is időt szakított, hogy reményt öntsön a kevésbé biztató helyzetben lévő spanyol kollégáiba, mondván „az, hogy Spanyolország segítséget kért Európától, meg fogja nyugtatni a piacokat”.

Bizakodó véleményének adott hangot Mario Draghi, az Európai Központi Bank jelenlegi olasz elnöke is – számol be a Corriere della Sera olasz napilap. Draghi szerint „a helyzet javul, már vannak optimizmusra okot adó jelek” és az eurózóna válsága reménykeltő fordulathoz közelít. Mindeközben a Monti-kormány gazdasági és pénzügyekért felelős minisztere, Vittorio Grilli Olaszországot illetően beszél a gazdasági és pénzügyi válságról, és megerősíti a kormányfő szavait. „Nem rendelkezünk akkora költségvetési szakadékkal, mint az 5-10 százalékos hiánnyal küzdő más országok. Költségvetésünk szerkezetileg kiegyensúlyozott. Minek kérnénk a segélyalapok támogatását, ha nincs is rá szükségünk?”.

A jelek szerint Monti nem túlzott, amikor arról beszélt, az egész világ elismeri Olaszország helytállását a válságban; dicsérő szavak érkeztek ugyanis a tengerentúlról. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a gazdasági reformok terén továbbra is szoros együttműködésben dolgoznak a Monti-kormánnyal, amelynek „kiváló vezetői képessége és az ország által elért fejlődés ösztönzően hat az Egyesült Államokra”. Méltányolta ezenkívül a bürokrácia visszaszorítása terén tett erőfeszítéseket, amelyben az USA partneri támogatásáról biztosította a kormányt.

Hillary Clinton az Európai Uniónak ítélt Nobel-békedíjjal kapcsolatban kiemelte Olaszország fontos szerepét megannyi nemzetközi kérdés, így például a szíriai helyzet kezeléséért tett erőfeszítésekben. Szeptemberben az olasz külügyminiszter szíriai ellenzéki csoportokat fogadott Rómában, ahol az emberi jogokról és Szíria békés demokratikus átmenetének lehetőségeiről esett szó. Köszönetét fejezte ki az olasz kormánynak a líbiai válsághelyzetben nyújtott támogatásáért is. Szeptember 11-én, Chris Stevens amerikai nagykövet meggyilkolását követően ugyanis Olaszország közreműködött az amerikai diplomáciai személyzet Bengáziból történő evakuálásában. A külügyminiszter szerint Olaszország „alapvető, kulcsfontosságú és felbecsülhetetlen értékű” partnere az USÁ-nak és a két ország Líbia stabilizációs folyamatában is szorosan együttműködik.