Mennyire toleránsak a vajdasági diákok?

A Vajdasági tanulók a diszkriminációról elnevezésű kutatás eredményeit ismertette tegnap sajtótájékoztató keretében a tartományi ombudsman.

A felmérést 2011 végén végezték, 12 vajdasági középiskola 500 diákjának megkérdezésével. A Vajdasági tanulók a diszkriminációról összefoglaló címet viselő kutatómunkát a vegyes nemzeti összetételű környezetekben található középiskolákban végezték, s a cél az volt, hogy releváns adatokhoz jussanak azzal kapcsolatban, mennyire érzékelik a fiatalok a diszkriminációt, főként a nemzeti, illetve etnikai alapon történőt.

„A megkérdezettek többsége toleráns, társadalmilag elfogadható álláspontokat képvisel a diszkrimináció és a másság különböző megnyilvánulásai iránti toleranciával kapcsolatban”, fejtette ki a felmérés szerzője, a tartományi ombudsmani hivatal fő szakmunkatársa, Oliver Muškinja. A kutatási eredményeket ismertetve elmondta, az eredmények, nagy általánosságban véve, nem annyira negatívak, mint ahogyan azt kezdetben feltételezték. Azok a vajdasági középiskolások, akik nemzetiségileg vegyes környezetben élnek, úgy vélik, hogy a diszkrimináció leggyakoribb megnyilvánulásai formái közé a nemzeti illetve etnikai diszkrimináció, majd a nyelv, illetve hangsúly alapján történő megkülönböztetés, valamint a szexuális beállítottságot érintő diszkrimináció tartozik.

A kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a legnagyobb problémát a különböző nemzetekhez, illetve etnikumokhoz tartozó tanulók közötti kifejezett szociális distancia, valamint az jelenti, hogy a fiatalok nem ismerik a hivatalos és/vagy környezetnyelvet, vagyis az adott környezetben dominánsnak számító nyelvet.

„Azok az eredmények azonban, amelyek a tolerancia valódi fokára utalnak ebben a felmérésben, mégis csak aggasztóak”, mutatott rá a felmérés egyik szerzője, Pavel Domonji, a tartományi ombudsman kabinetfőnöke. „Éppen ezért a felmérés eredeményei több kérdést vetnek fel, mint ahány választ adnak, s kiindulópontot jelenthetnek bizonyos alapvető kérdéseket érintő társadalmi vitához. Milyen társadalmat akarunk a jövőben? Mit szeretnék, fiataljaink milyen értékeket fogadjanak el? A multikulturalizmus melyik modelljét szeretnénk Vajdaságban? Vajon, ebben a kontextusban az anyanyelv, vagy a környezet nyelve csak az etnikai identifikáció eszköze, vagy a kommunikációé is?”

A felmérés eredményeit ismertette Ankica Dragin, a tartományi ombudsman tanácsosa. Eszerint a megkérdezettek mintegy 65 százaléka véli úgy, hogy álláspontjuk kialakítására kihatással van a társadalmi környezet és a család. Ugyanennyien vélik úgy, hogy a médiumok, a politika és a kortársak nincsenek rájuk kihatással, s több mint 85 százalék állítja, hogy az iskolának és az egyháznak nincs hatása a fiatalok körében jelentkező diszkrimináció kialakulásában. „Ezek az adatok arra mutatnak, hogy a középiskolásoknak nincs éppen világos képük arról, mi is alkotja a környezetüket, s az egyes társadalmi szereplőknek, beleértve a médiumokat is, milyen valós hatásuk van”, szögezte le Dragin a temerini fiatalok körében történt incidensekről szóló, a médiában közölt jelentésekkel kapcsolatban.

A tartományi ombudsmani hivatal felmérése az intézmény egyik tevékenysége, amely a nemzeti kisebbségek jogainak megvédését célozza. A kutatás és az eredmények nyomtatott formában történő megjelenését a Nyitott Társadalom Alap támogatta.