Erősödhet a mexikói külpolitika déli iránya

A Mexikóban zajló átmeneti időszakot Enrique Peńa Nieto az ország külkapcsolatainak építésére is kihasználja. A napokban latin-amerikai úton vett részt, a következő hetekben pedig Európába látogat. A leendő elnöknek a latin-amerikai ügyek megvitatása mellett célja az is, hogy megerősítse szövetségesei körét annak érdekében, hogy Mexikó a térség aktív résztvevőjévé és a jövőben vezető hatalmává váljon.

Mexikó új kormánya külkapcsolatait tekintve az USA mellett Latin-Amerika felé fordulna a jövőben, ezt többször is hangoztatta Enrique Peńa Nieto a választási kampány során, s most úgy tűnik, körútja révén hozzálátott az ígéret teljesítéséhez, már az átmeneti időszak (época de transición) alatt.

Közös kihívások

A látogatást a szomszédos Guatemalában kezdte, majd Kolumbiában, Brazíliában, Chilében, Argentínában és Peruban is tárgyalóasztalhoz ült. A találkozók három téma köré összpontosultak, a migráció, a szervezett bűnözés elleni harc és a gazdasági fejlődés. Mexikó új elnöke nem véletlenül választotta Guatemalát első úticélként, mivel az Otto Pérez Molina vezette ország kapu Közép-Amerika felé, Mexikó elsőszámú kereskedelmi partnere a földhíd államai közül.

Nemcsak a gazdaság fűzi össze a két országot, hanem biztonságpolitikai kérdések, köztük a Közép-Amerikán átívelő drogkereskedelem, a mexikói kartellek kiterjedt tevékenysége, valamint a migránsok helyzete. Az utóbbi években a guatemalai vezetés többször is csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a mexikói hatóságok nem megfelelően bánnak az országba beérkező guatemalai migránsokkal. A találkozón Enrique Peńa Nieto hangsúlyozta, hogy a problémákra nem lokális, hanem regionális szinten kell megoldást találniuk, ezzel partnere is egyetértett.

A politikus következő állomása, Kolumbia volt, ahol szintén a biztonsági kérdés került előtérbe, tekintve, hogy a FARC-cal való nemrég kezdődött béketárgyalásokkal az ország évtizedek óta zajló konfliktus végére ért. A Juan Manuel Santosszal tartott értekezlet után Peńa Nieto elmondta, hogy Mexikó Kolumbia tapasztalataira fog támaszkodni az új biztonsági stratégia kialakításában, noha arról, hogy e téren pontosan milyen intézkedéseket tervez, nem beszélt. A kampány idején sokszor felmerült a kolumbiai nemzeti rendőrség ex-vezetőjének, Oscar Naranjonak a neve, aki a PRI kormányra kerülésével a mexikói biztonságpolitika felelőse lesz.

A brazíliai tárgyalások fő témája a mexikói olajvállalat, a Pemex jövője volt, amelyet a kormányra kerülő elnök a brazíliai Petrobrashoz hasonlóan alakítana át. A Pemex Mexikó és Latin-Amerika egyik legnagyobb olajvállalata, de brazíliai társával ellentétben korlátozott a magántőke részvétele. Peńa Nieto elismerően nyilatkozott a brazil gazdaság, energetikai és oktatáspolitikáról, valamint a szegénység elleni harcról.

Dilma Rousseff elnök engedélyét kértem, hogy behatóan tanulmányozhassam a Petrobras modernizációs reformját, mert ezt a modellt akarjuk alkalmazni arra a cégre, ami minden mexikóié, úgy, ahogy a Petrobras is megmaradt a braziloknak, a Petrobras továbbra is egy olyan cég, amely egy strukturális változtatás után versenyképesebb és nagyobb lett, ez az, amit Mexikóban is véghez akarunk vinni.” – nyilatkozta Nieto.

Nieto véleménye szerint a Pemexnek nincs elég forrása ahhoz, hogy infrastruktúrális befektetéset is eszközöljön, de a magánszektor bevonása megoldaná a problémát, ami egyben az olajvállalat termelésének megnövelését is jelentené. Az Alkotmány azonban úgy rendelkezik, hogy a természeti kincsek kiaknázása kizárólag az államot illeti, az alaptörvény 2008-as reformja után lehetségessé vált, hogy magánszemélyeknek is kaphassanak engedélyt bizonyos összegű térítés ellenében. A Pemex magántőke előtti megnyitásától a mexikói vezetés új munkahelyek teremtését várja, noha az ellenzék véleménye megoszlik a kérdésről.

Chilei útja során az elnökkel folytatott zártkörű tárgyalás után Peńa kifejtette, hogy a növekedés ellenére a Sebastián Pińera vezette országban magas a társadalmi egyenlőtlenség, ebben hasonlít Mexikóhoz, ugyanakkor elismerte, hogy az ország gazdasága a válság ellenére stabil maradt, ez az, amit Mexikónak is el kell érnie.

Argentínával fagyossá vált a viszony, miután júniusban Cristina Fernández de Kirchner elnök bejelentette, hogy három évre felfüggesztik az autóipari szabadkereskedelmi megállapodást, mert az utóbbi években veszteségessé vált az ország számára.

A történtek után a mexikói kormány azzal fenyegetett, hogy 500 importált argentin termékre vámot vezet be és augusztusban Argentínával való párbeszédet kezdeményezett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül, az USA és Japán irányításával. Nieto a látogatása során nem foglalt állást az ügyben, később egy interjúban azt nyilatkozta, hogy utána kell járnia annak, hogy pontosan mi történt. A Fernándezzel való tárgyalás célja a „közelibb, és pozitívabb jellegű” kapcsolat kialakítása volt.

A megválasztott elnök útját Peruban zárta, ahol kiemelte, hogy a két ország történelme, a prehispán örökség ösztönző erőként hat a közös kapcsolatokra. Nieto arról is beszélt, hogy Mexikó és Peru jövőbeli kihívásai a szegénység felszámolása és a gazdaság fellendítése.

Stratégiai vizit – a színfalak mögött

A PRI (Intézményes Forradalmi Párt) kötelékébe tartozó (ún. priista) politikus első útjával jelezte, hogy a mexikói külpolitikában nincs gyökeres fordulat az előző hat évhez képest. Többnyire ugyanazokat az országokat látogatta meg, mint a most leköszönő elnök, Felipe Calderón 2006-ban. A’70-80-as években A PRI vezette Mexikó szorosabb kapcsolatot alakított ki a baloldali kormányzatú latin-amerikai országokkal. Az ALBA tagállamok most mégsem szerepeltek az úticélok között, noha a kampány során a Kubával való viszony rendezése is elhangzott.

Nieto többször is hangsúlyozta, hogy Latin-Amerika jövője a szabadkereskedelem. Az elmúlt években Mexikó szerepe a latin-amerikai ügyekben háttérbe szorult Nieto megítélése szerint, mint, ahogy egy nyilatkozatában kifejtette, „az szeretném, ha a külpolitikánk a fejlődés motorja lenne, főként, ami a latin-amerikai és karibi kapcsolatainkat illeti. A történelem folyamán Mexikó felelős és aktív résztvevője volt a régiónak és elérkezett a pillanat arra, hogy helyreállítsuk ezt  a hagyományt”. Egy chilei lapnak azt is egyértelművé tette, hogy látogatásának célja a megbeszélt problémákon túl  „Mexikó kereskedelmi vezető szerepének megerősítése, a feltörekvő hatalmi pozíció biztosítása végett”. Két térség van, ahol ezt a feladatot betöltheti, Közép-Amerika és Latin-Amerika Csendes-óceáni partvidéke.

Mexikó és a földhíd országai szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek, ami szeptember elsején lépett érvénybe. A paktum vámengedményeket biztosít az autó, a cukor és a ruházati cikkekre. Utóbbi fontos szerepet tölt be Mexikó és a közép-amerikai országok exportjában, amelynek felvevőpiaca az Amerikai Egyesült Államok, az exportőrök között nagy versengés folyik, azonban az ún. származás összehangolásával közösen lépnek fel, a piacon megjelenő ázsiai országok nyomásával szemben.

Mexikó dominanciája a térség államai között az USA-nak is fontos, annak érdekében, hogy megakadályozzák a bűnszervezetek elszaporodását és a „drogállamok” (narco estado) létrejöttét. A Csendes-óceáni térségben Chilével, Kolumbiával, és Peruval a júniusban alapított Csendes-óceáni Szövetség tagjaként, Mexikó érdeke, hogy nagyobb jelentőségű kereskedelem folyjon a csendes-óceáni partvidéken, mint az atlantin. A Szövetség egyik célja a bővülés, az ázsiai országok bevonása.

Szabad kereskedelem kontra Protekcionizmus

Peńa Nieto stratégiáját azonban keresztülhúzhatja az, hogy Brazília a dél-amerikai vezető szerepre törekszik, az utóbbi években sikerrel. Nieto látogatása során igazából nem feszegették a Mexikó és Brazília közötti fontos különbséget, míg előbbi a Csendes-óceán partvidéki országokkal, Chilével, Kolumbiával, Peruval, valamint a közép-amerikai államokkal együtt a szabadkereskedelmet támogatja, míg Brazília az ipar védelmében a protekcionista gazdaságpolitikát követi a környező Argentínával, Paraguayjal, Venezuelával és Bolíviával.

A térségben a legtöbb szabadkereskedelmi megállapodással (tratado de libre comercio-TLC) Chile rendelkezik, őt Peru követi, de Santos vezetése alatt Kolumbia is kötött TLC-ket. A kolumbiai elnök érvelése a következő ” egymástól függő országok vagyunk, nem a piacért versengünk, hanem a befektetések bevonzásáért, mert azok munkahelyeket és gazdagságot teremtenek, ezért mi nem államosítunk, az a szó nincs is a szótárunkban, minden külföldi befektetőt, aki Kolumbiába jön örömmel fogadunk, ők a partnereink, ha nekik jól megy, akkor minden kolumbiainak és a kormányunknak is jól fog menni.” Ez az oka annak, hogy a Csendes-óceáni szövetséget is ezek az országok alapították, s hogy a Latin-Amerikában egyre inkább jelenlévő Ázsia felé nyitnak.

A megválasztott mexikói elnök október 11-én Európába utazik: Spanyolországot, Franciaországot, Nagy Britanniát és Németországot látogatja meg. Az utazások időzítése sem véletlen, a július 1-jén tartott elnökválasztás után a választási konfliktus nemzetközi szinten is hallható volt, az eredmény hivatalossá tételével azonban valamelyest csillapodott a politikai vihar, jöhetnek a reformok, ahogy a leendő elnök fogalmazott „egy ország, amelynek nincs rend a saját háza táján nem várhatja el, hogy határain kívül legitim hangja legyen”.

Peńa Nieto és a leendő kormány számára az elkövetkezendő hat év szempontjából kulcsfontosságú, hogy nemzetközi szinten megszilárdítsa saját maga és országa tekintélyét.

Balla Zsuzsa

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »