Tárt karokkal várja a külföldi tőkét a mianmari elnök

Gyors tempóban zajlik Mianmar megnyitása a kereskedelem és a külföldi befektetések irányába, amely folyamatot az ország vezető politikusai és a nemzetközi közösség egyaránt nagy erőkkel támogatja. Miközben azonban a pénz lassan akadálytalanul áramolhat a diktatúrából folyamatosan demokratikus álammá alakuló Mianmarba, jogvédők arra figyelmeztetnek, hogy a túl gyorsan feloldott szankciók pont a szabadságjogok érvényesülése ellen hathatnak.

Meglepően pozitív hangvételben szólt Thein Szein mianmari elnök az ország ellenzékének vezetőjéről, Ang Szan Szú Kjiről az ENSZ Közgyűlésén szeptember 27-én, elismerve az erőfeszítéseit, amiket a demokrácia kiépítéséért tett. Elmondása szerint jelenleg együtt dolgoznak a reformokon és a Nobel-békedíjas politikusnő kitűnő partner, aki mindent elkövet az állam fejlődéséért. Ez volt az első alkalom, hogy a korábban tábornokként a diktatúrát szolgáló mianmari miniszterelnök elismerte Ang Szan Szú Kjit és gratulált neki a nemzetközi kitüntetéseiért, többek között az Amerikában kapott Kongresszusi Arany Érdeméremért. Thein Szein kiemelte, hogy országa már a demokrácia útjára lépett, de a stabilitás és a joguralom az első, amit meg kell teremteni, valamint le kell fektetniük egy erős gazdaság alapjait. Csak ezek után van lehetőség a politikai rendszer megfelelő kiépítésére. Thein Szein azt is megerősítette, hogy a demokratikus reformok Mianmarban visszafordíthatatlanok.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak Thein Szein azt ígérte, hogy meg fogják oldani az etnikai konfliktusokat a buddhista és iszlám lakosság között Rakhine államban, miután a muszlim vezetők segítséget kértek annak a több tízezer iszlám hitűnek, akik a zavargások miatt elhagyni kényszerültek otthonaikat. Hivatalosan június óta közel 90 ember haltak meg Rakhine államban a harcok során, buddhisták és muszlimok egyaránt, de jogvédő csoportok magasabbra teszik ezt a számot. Ők egyébként azzal vádolják a mianmari haderőket, hogy tüzet nyitottak a rohingjai muszlimokra, amit a kormány tagadott. Ban Ki Mun elismerte Thein Szein politikáját és arra bátorította, hogy továbbra is koncentráljon a reformokra és az etnikumok közti béke megteremtésére.

Ang Szan Szú Kji is Amerikában járt

Korábban Barack Obama amerikai elnök szeptember 19-én a Fehér Házban találkozott Ang Szan Szú Kjival és a beszélgetést moderáló Mianmar-elemző, Suzanne DiMaggio nyilatkozata alapján a Nobel-békedíjas nagyon békülékeny hangot ütött meg az elnökkel szemben, illetve kifejezte azon véleményét, hogy egy közös célért dolgoznak. DiMaggio szerint erre a békülékeny hangnemre volt válasz Thein beszéde is: a két politikus rájött arra, hogy országuknak mind a kettejükre szüksége van, ha a fejlődést szeretnék elősegíteni.

Ang Szan Szú Kji múlt heti amerikai látogatása során a Fehér Ház mellett ellátogatott a Harvard Egyetemre is, ahol a szabadságról tartott beszédet és arról, hogy fontos felkészíteni a mianmariakat az új rendszerre. Szerinte ugyanis a változás elérkezett országába, de eredményeire még várni kell. Ang Szan Szú Kji élete nagy részében a demokráciáért küzdött Mianmarban, alapító tagja és jelenlegi elnöke a Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű pártnak, amely az ellenzék szerepét töltötte be a katonai diktatúrával szemben. Idén az áprilisi választásokon 15 év házi őrizetet követően végre sikerült bejutnia a parlamentbe. Elmondása alapján azonban nem vágyik bosszúra a katonai rezsimmel szemben, ha esetleg igazságszolgáltatásra sor is kerülne, szerinte az csak helyreállító igazságszolgáltatás lehet.

Jöhet a gazdasági segítség

A japán Nikkei lap információi szerint az októberi tokiói IMF-ülés után várhatóan összesen közel 1 milliárd dollár (körülbelül 220 milliárd forint) hitelt fognak felajánlani különböző nemzetközi szervezetek Mianmarnak, hogy ezzel segítsék az ország demokratizálódását és gazdasági fejlődését. Mostanáig a Világbank, vagy az Ázsiai Fejlesztési Bank nem ajánlhatott fel pénzügyi segélyt az Egyesült Államok ellenállása miatt. Ez azonban változóban van, hiszen júliusban Washington engedélyezte, hogy vállalatai befektessenek Mianmarban. Az előző héten pedig Hillary Clinton azt ígérte Thein Szeinnek, hogy Amerika enyhíteni fogja az importra kivetett embargót. Létrejött a Mianmar-Egyesült Államok Kereskedelmi Kamara is annak érdekében, hogy elősegítsék a két ország közti árucserét. Mianmarnak ugyanis ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelembe bekapcsolódhasson, szüksége van a nemzetközi sztenderdek kiépítésére és stabil alapokra. Jelenleg az országok között Japán a legnagyobb hitelezője a délkelet-ázsiai államnak és ő vállalta az új hitelkonstrukció támogatását is, valamint azt kérte a Világbanktól, az Ázsiai Fejlesztési Banktól és más hitelezőktől, hogy engedjék el Mianmar korábbi hiteleinek egy részét. Idén áprilisban Tokió már beleegyezett, hogy az ország összesen 500 milliárd jenes (1400 milliárd forintos) tartozásából elenged 300 milliárd jent (840 milliárd forintot). Mindezzel az erőforrásokban hiányt szenvedő Japán abban bízik, hogy elősegítheti az erőforrásokban gazdag Mekong-térség fejlődését és befolyást szerezhet Kínával szemben.

Élénkítenék a befektetéseket

A kiterjedt reformokkal párhuzamosan október 17-18-án már a második Új Mianmari Befektetési Csúcsot fogják Rangunban megtartani. Számos külföldi vállalati vezető, a régióban tevékenykedő üzletember, több mianmari minisztériumi képviselő, kormányzati hivatalnok, üzleti szakember részvételére számítanak, hogy olyan szektorokat tárgyaljanak meg, mint például a bányászat, áramellátás, telekommunikáció, tulajdonjogok, az új befektetési törvény, a vegyesvállalatok, a környezetvédelmi előírások, a mezőgazdaság, szállítás és a kereskedelem.

Thein Szein már hosszú ideje hangsúlyozza, hogy szeretné ösztönözni a külföldi befektetéseket és ennek megfelelő törvény elfogadását is célul tűzte ki, éppen ezért immár lassan fél éve tartó vita keretében próbálja a törvényhozókat rávenni számos korlátozás feloldására. Végül szeptember 7-én, a parlament ülésének utolsó napján elfogadták a külföldi befektetésekről szóló törvényt, a hatálybalépés azonban eltolódott, mert az elnök visszaküldte a parlamentnek néhány apróbb módosításra. Az új törvény célja, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessé válását és ezért új követelményeket határoz meg a vegyesvállalatok számára, így 11 szektorban maximum 50 százalékban korlátozná a külföldi vállalatok részesedését. Thein Szein pont ezt a részt kifogásolja, szeretné ugyanis, ha a szabályozás rugalmasabb lenne és az érintett szektortól függően magasabb is lehetne a külföldi tőke aránya. A kezdeti törvényjavaslat egyébként akár a 100 százalékos külföldi tulajdont is engedélyezte volna, de ez megbukott a parlament ellenállásán. Thein Szein a részesedés növelésén kívül a kötelező kezdőtőkét is szeretné csökkenteni, hogy megkönnyítse a külföldi befektetéseket.

A nyugati országok idén kezdték feloldani a gazdasági szankciókat a katonai rezsimmel szemben, köztük a külföldi tőkeberuházásokra vonatkozót is. A pénzügyi rendszer reformja, főleg a rájuk nézve hátrányos kettős árfolyamrendszer elvetése pedig tovább ösztönözte a beruházókat, de a legtöbb nagy külföldi multinacionális vállalat egyelőre az új törvényre vár, mielőtt nagyobb összegeket fektetnének be az országban. Többek között a Coca-Cola, a Yamaha, a Ford, a Panasonic vagy épp a Toshiba is kifejezte már szándékát, hogy a mianmari piacra lépjen. A felülről jövő reformok célja pont az volt, hogy az országgal szemben feloldják a nemzetközi szankciókat, mert nagy szükség lenne a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódásra, a befektetésekre és a technikai segítségnyújtásra is a kormány túléléséhez. Ugyanis a mezőgazdasági szektor alacsony hatékonysággal működik, míg az ipari szektor egyelőre jelentéktelen, az exportbevételeinek döntő része ezért a nyersanyagok, főkén földgáz eladásából származik.

Maradtak kritikus hangok

Nehézségek azonban természetesen továbbra is akadnak. Szeptember elején például Indonézia felfüggesztette vállalatai beruházásainak mianmari ösztönzését a rohingja muszlimokkal kapcsolatos zavargások miatt. Az Egyesült Államok Kampány Mianmarért (USCB) nevű szervezet pedig a múlt héten csalódottságának adott hangot, amiért Amerika feloldja az importra vonatkozó szankciókat. Szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet ezt nem indokolja: a hadsereg továbbra is megszegi az etnikai tűzszünet feltételeit és nem hagyja abba a harcokat Kacsin térségében. Emellett a jogrendszer, valamint a gazdaság továbbra is a hadsereg irányítása alatt áll, hiányzik a hatalom ellenőrzésének a lehetősége. Sőt ők nem is látják semmi jelét annak, hogy a mianmari katonaság abbahagyná az emberi jogok megsértését és hajlandó lenne magát alávetni a polgári kontrollnak. A jelenlegi reformokat emiatt nem látják visszafordíthatatlannak, ezért a szankciók fenntartását kérték az Egyesült Államoktól. Barack Obama még július 11-én oldotta fel a befektetésekre és pénzügyi tranzakcióra vonatkozó tiltásokat, ami szerintük már magában is rontja az emberi jogokért folytatott harc esélyeit és hozzájárul a korrupcióhoz.

Ráadásul a Mianmari Politikai Foglyok Segítségnyújtási Egyesülete (AAPP) szerint az országban továbbra is bevett gyakorlatnak számítanak az önkényes letartóztatások, amellyel a demokratikus és emberi jogvédő mozgalmak képviselőit rácsok mögött tarthatják. Statisztikáik alapján az önkényes letartóztatások növekedése azt mutatja, hogy Mianmar nem tett lényegi lépéseket a polgári és politikai szabadságok érvényesülésének védelméért. Nyilatkozatuk szerint idén január óta legalább 200 politikai motivációjú letartóztatást számoltak, ahol nem került sor hivatalos vádemelésre az elmúlt nyolc hónap során. Az AAPP véleménye alapján azokat, akik beszélni mernek, továbbra is a megfélemlítés és a megalázó bánásmód eszközével próbálják elnyomni és a kormány továbbra is erősen korlátozza a szólásszabadság megengedett módjait. A leggyakrabban pedig a békés tüntetések vezetőit gyűjtik be a hatóságok, hogy elriasszák őket a további tiltakozásoktól. Sokszor el sem engedik őket, amíg nem írnak alá olyan nyilatkozatot, hogy többé nem vesznek részt politikai tevékenységben.

Az új nyilvános demonstrációról szóló törvényjavaslat kapcsán is aggodalmukat fejezték ki, mert az nem biztosít védelmet a tüntetőknek, csak növeli a kiszolgáltatottságukat a letartóztatásokkal szemben. A tiltakozók ugyanis egyéves szabadságvesztést kockáztatnak, ha nem jóváhagyott tüntetésen vesznek részt, de az engedélyt nagyon nehéz megszerezni és hat hónap börtönre ítélhetik őket, ha megszegik a tüntetés szigorú szabályait. Ezek között szerepel például, hogy tilos olyan beszédet tartani, ami hamis információkat tartalmaz, vagy olyan szlogeneket kántálni, ami nem jóváhagyott. A törvényjavaslat ezek miatt beleütközik a nemzetközileg elfogadott szabadságjogokba is, hiszen erősen korlátozza a szólásszabadságot. Mindezekből látszik, hogy bár Thein Szein valóban a reformok útjára léptette Mianmart és a piacgazdaság kiépítése rohamosan folyik, azonban mindezzel egyelőre még nem tudnak teljesen lépést tartani a demokratikus jogállam kiépítésére tett erőfeszítések.

Fülöp Tímea

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás