Hiányzik a minőségi oktatás Kelet-Afrikában

Az általános iskolában legalább két évet eltöltött diákok körében elvégzett mérések szerint három diák közül kettő elbukik az angol és szuahéli nyelvek, illetve a számolókészséget mérő teszteken, jelzi egy most napvilágot látott jelentés.

A vizsgálatot végző, oktatásüggyel foglalkozó Uwezo civil egyesület jelentős különbségeket tárt fel az átlagosan elért tesztpontszámokban Kelet-Afrikában. Míg a kenyai diákok teljesítenek legjobban olvasásban és számolásban, addig a kezdeti iskolai években az ugandaiak messze a legrosszabbak, ám idővel lassan megelőzik a tanzániaiakat, jelzi a tanulmány.

Mérvadó eltérések mutatkoznak egyrészt az országokon belüli kerületek vonatkozásában, másrészt látható, hogy míg a fiúk és lányok eredményei csak minimálisan térnek el egymástól, addig a szegény, hátrányos helyzetű gyerekek életkortól függetlenül messze alulteljesítenek.

Feltehetően olaj lesz a tűzre az állami és magániskolák közötti vitában tett megállapítás, miszerint mindhárom országban egyértelműen jobban teljesítenek a magánkézben levő intézmények tanulók.

2011-ben 350 ezer 10 és 16 év közötti gyerek olvasási és számolási készségét mérték fel a három említett országban. Az olvasás-értési feladatokban az ABC egy-egy betűjét kellett felismerni, elolvasni egy szót vagy egy bekezdést, illetve megérteni egy rövid történetet.

A számolás során a gyerekeknek számfelismerést, valamint a négy alapművelet használatát célzó feladatokat kellett megoldaniuk. Hatból egy gyerek (16%) ment át mindkét teszten.

„Az eredmények azt mutatják, hogy a többség nem szerzi meg a nemzeti tanterv által az általános iskolákban elvárt alapvető kompetenciákat” jelzi az egyesület. Szerintük a fő probléma nem a forráshiány, hanem, hogy az illetékesek kizárólag a rendszerbe történt „befektetésekre” koncentrálnak, nem pedig azok következményeire, eredményeire.

A 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok 2. pontjában az ENSZ az alapfokú oktatás általános bevezetését tűzte ki feladatul. Ennek keretében célul határozták meg, hogy

• minden lány és fiú részt vehessen a teljes általános iskolai képzésben,
• az általános iskolai tanulmányokat sikeresen befejező fiatalok száma emelkedjen,
• és nőjön a 15-24 évesek körében az írástudás mértéke.

Általános tapasztalat, hogy késik annak felismerése, hogy az alapvető ismeretek megszerzése közelebb juttathatja a fejlődő országokat a gazdasági növekedéshez, a járványok megfékezéséhez, az éhínségek elkerüléséhez. Azonban, ahogy a jelentés is rámutat, létkérdés, hogy mindez minőséggel együtt járva történjen. Ahogy az Uwezo is kiemeli: a beiratkozások növekvő száma ellenére a gyerekek nem szereznek elmélyült, az életkorukhoz és tudásszintjükhöz illő tudást. „Míg a tanulás hozzáférhetősége szélesedett, az oktatás minősége nem javult, sőt”, jegyzik meg.