Nehézségekkel teli a német energiafordulat

Az egységes koncepció hiánya és a fokozatosan növekvő költségek jellemzik a német energiafordulatot. Peter Altmaier, környezetvédelmi miniszter kiáll a célok mellett, megvalósíthatóságukat azonban maga is kétségbe vonja.

Jelentős kihívás előtt áll a német energiapolitika:  a tervek szerint 2022-ig valamennyi atomerőművet be fognak zárni, és az ország energiafelhasználását nagyrészt megújuló energiaforrásokból kell majd fedezni. Csökkenő energiaszükséglet, és ezzel összefüggésben javuló energiahatékonyság adódik még a nagyívű célokhoz. Németország ezzel a globális felmelegedés elleni harc éllovasa lett.

A megvalósítást viszont egyelőre kétségek uralják, nincs átfogó koncepció, és az új áramforrások finanszírozása hatalmas összegeket emészt fel. A program társadalmi elfogadottsága pedig félő, hogy az energiaárak növekedésével arányosan fog csökkenni.

A 21. század következő szociális problémája

2011 tavaszán, a fukusimai atomkatasztrófát követően döntött a szövetségi kormány az energiafordulat mellett, de már az első évben kétségek merültek fel a megvalósítást illetően. Maga Peter Altmaier (CDU), az ezév májusában kinevezett környezetvédelmi miniszter is szkeptikus. „Hatalmas erőfeszítésekre lesz szükség”, hogy az energiaszükséglet tíz százalékkal csökkenjen 2020-ig – nyilatkozta. Philipp Rösler (FDP) gazdasági miniszter szintén átgondolná a célokat, ha az negatívan hatna a foglalkoztatottságra és az ország versenyképességére. Az energia megfizethetősége kell legyen a legfontosabb prioritás, vallják mindketten.

A költségek drámaian növekedhetnek, elsősorban az új berendezések kiépítésének köszönhetően, melynek terheit a fogyasztók és a vállalkozások fizetik meg. Optimista számítások szerint a következő tíz évben a szükséges infrastruktúra kiépítésére szánt összeg elérheti a 154 milliárd eurót, mely 2030-ig 335 milliárd euróra növekedhet. Kulcskérdés a finanszírozás, mely most főként az adóbevételeken keresztül történik. Az energiaárak növekedése jelenleg a háztartásokat érinti különösen érzékenyen. Egy háromfős család csak a következő 12 hónapban várhatóan 105-175 euró többletköltséggel számolhat. „Nem engedhetjük meg, hogy az energia luxuscikké váljon”- nyilatkozta Altmaier, aki éppen ezért közös megoldást szorgalmaz a szociális partnerekkel egyeztetve. A német lakosság háromnegyede támogatja az energiafordulatot, 91 százalékuk pedig számol az energiaárak növekedésével. Idővel azonban elapadhat a program magas támogatottsága. Egy új támogatási rendszer megalkotása lenne célszerű, ennek viszont feltétele a hatályban lévő energiatörvény módosítása.

Megfontoltan előre

Hosszútávú stratégia szükséges, mind regionális, mind pedig országos szinten hangsúlyozzák ellenzéki és kormányoldalról egyaránt. Egy egységes koncepció megalkotásával nemcsak hogy elkerülhető lenne a káosz, de kiküszöbölhetővé válnának a felesleges költségek is.

2011 végén a megújuló energiaforrások fedezték az ország áramszükségletének 20 százalékát. Legújabb statisztikák szerint 2012 első felében ez az arány már a 25 százalékot közelíti. Ezzel szemben az atomenergia mindössze 17,4 százalékot ér el, a korábbi 22,4 százalékhoz képest.

Angela Merkel kancellár a legnagyobb feladatnak most a nagy teljesítményű villamosenergia-hálózat kiépítését tartja, ami az Észak-Németországban megtermelt villamos energiát szállítaná el a déli iparvidékekre. Ezáltal megoldható lenne az országrész áramellátása, hiszen a délnyugati területeken zárták be atomerőművek túlnyomó többségét.

Összefogás kell

Egyetértés mutatkozik abban, hogy erős társadalmi összefogás nélkül nem valósulhat meg az energiafordulat. Ehhez pedig elengedhetetlen a politikusok és a szakértők megegyezése az irányvonalakat tekintve, és egy egységes koncepció megalkotása. A jelek szerint erre kevés az esély a közeljövőben. Valószínű, hogy a közelgő országos választások sem tartogatnak semmi jót a zöld fordulat és a koalíció számára, ugyanis az energiaellátással kapcsolatos vita most inkább az ellenzék kezében bizonyulhat hatásos fegyvernek.