A bolíviai elnök 2025-ig akarja irányítani országát

Bolívia elnöke, Evo Morales az ország függetlenségének 187. évfordulója alkalmából tartott beszédében az elmúlt évekről adott értékelés mellett három célt fogalmazott meg, amelyeket 2025-ig teljesítene a kormánya. Az ellenzéki pártok azonban választási üzenetként értelmezik és diktatorikusnak tartják Morales kijelentéseit, ráadásul az elnök népszerűsége csökkent az utóbbi időben.

Bolívia elnöke, Evo Morales az ország függetlenségének 187. évfordulóján, az Oruro városában összegyűlt Kongresszus előtt tartott ünnepi beszédet. Morales mondanivalójának első része a latin-amerikai őslakosok által létrehozott kultúra halhatatlanságáról, a spanyolok kizsákmányoló uralmáról és az indiánfelkelésekről szólt. Hangsúlyozta, hogy a múlt felelevenítése a jövő nemzedékek számára adhat reményt. 

A kormány által elért eredmények és az ország gyengeségei is a témák között szerepeltek. Morales szerint a drogok elleni harc terén országa kevesebb külföldi segítséget kap Kolumbiához képest, mégis eredményes az illegális kokaültetvények felszámolása. Kormánya nem ismeri el azt az Egyesült Államok által közölt éves jelentést, amely szerint a kokatermelő országok listáján Peru az első 324 tonnával, Bolívia a második 265-tel, Kolumbia pedig a harmadik helyen áll évi 195 tonnával. A vezetés szerint az ország területén fele annyi ültetvény van, mint Kolumbiában, és nem termelik a jelentésben lévő mennyiséget.

Morales beszélt a nemzeti olajvállalattal (YPFB) kapcsolatban nemrég kirobbant korrupciós botrány kivizsgálásáról, azt ígérte, hogy a gyanúba keveredett miniszterek és magas rangú tisztségviselők komoly büntetést kapnak, börtönbe is kerülhetnek. A YPFB több dolgozóját illegális gazdagodással vádolják.

Az állami bevételek nőttek az olajvállalat 2006-os nacionalizálásával. Kiemelte, hogy 2011-ben az állam szerepét cégek alapításával 34 százalékra emelte a gazdaságban, s ez majdnem a duplája annak, ami a 2005-ös kormányra kerülése előtt volt. Morales az elmúlt évek egyik sikerének tartja, hogy 2006 és 2011 között a bruttó hazai termék átlagos növekedése 4,7 százalék volt, szemben a kormányzását megelőző évek 3 százalékával. Azt is hozzátette, hogy az állami befektetések a szénhidrogének és ásványok iparosításában is jelentősek.

Végezetül három célt, a mélyszegénység megszüntetését, az alapvető szolgáltatások elérhetővé tételét a társadalom egésze számára és az élelmiszer-önellátást fogalmazott meg a bolíviai vezető 2025-ig.

Az Captura Consulting közvélemény-kutatása által megkérdezettek 28 százaléka a korrupciót tartja az ország legnagyobb problémájának, mellette a drogkereskedelem és a munkanélküliség is gond.

Választásokra hangolnak

A kormányzó Szocializmusért Mozgalom (MAS) tagja, Silvia Lazarte szerint az elnök által felsorolt célok egyben a bolíviai társadalom vágyai is. Az ellenzéki erők politikusai és több elemző azonban másra következtetnek Morales szavaiból.

A Kongresszus második legnagyobb erejének számító ellenzéki párt a konzervatív Nemzeti Konvergencia szenátora, Centa Reik szerint az elhangzott javaslatok már a választásokat készítik elő, és az elnök egy harmadik és negyedik mandátumot is akar. „(Morales) két választáson gondolkodik, nem csak a 2014-esen, ez egy teljesen diktatórikus hozzáállás. Ő az a jelölt, aki ígéretet tesz, elhiteti, hogy egy rendszerváltó kormány élén áll, és sok időre van szüksége az eredményekhez..” – mondta.

Hasonlóan vélekedik Jaime Navarro, a centralista Nemzeti Egység képviselője, véleménye szerint Morales csak el akarja terelni az emberek figyelmét a korrupcióról és a kábítószer-kereskedelemről. A párt korábbi kampány szóvivője, Jorge Lazarte szerint „nyilvánvaló, hogy Morales kihirdette, hogy a kormánynak 2025-ig folytatnia kell…ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem gondol arra, hogy elhagyja a hatalmat”.

Carlos Cordero elemző úgy véli, hogy a megemlékezésen elhangzottakat választási üzenetként kell értelmezni, nemcsak a közelgő 2014-es megmérettetésre, hanem a 2019-re is. Cordero szerint a beszéd üzenete az, hogy a benne felsorolt célok, – a szegénység felszámolása, az élelmiszer-biztonság és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés – csak akkor érhetőek el, ha a választók támogatják a kormánypártot. 

Morales elnöksége alatt, 2009-ben elfogadott új alkotmány sem engedi az elnök közvetlen, harmadik újraválasztását. A kormánypárt mégis őt indítja jelöltjeként a 2014-es választásra. Az államfő azzal érvel, hogy az első mandátumát (2006-2010) nem töltötte ki, mivel a választást előrehozták, és az alkotmány 2009-ben újraalapította az országot.

Egyelőre úgy tűnik, a kormány mélypontját éli, az ország nagyobb városaiban megkérdezettek közül a válaszadók 42 százaléka támogatja Moralest, míg 53 százaléka nem.