Véget ért a frankfurti Occupy-mozgalom

A frankfurti hatóságok kilenc hónap után felszámolták az Occupy-mozgalom sátorhelyét az Európai Központi Bank székháza előtt. Az elviselhetetlenné váló higiéniai körülmények vetettek véget az aktivisták antikapitalista ellenállásának.

Németország legnagyobb és leghíresebb sátortáborának kedden vetettek véget a frankfurti hatóságok. A problémát az egyre nagyobb szeméthalom, nyomukban megjelenő rágcsálók, és a beköltöző hajléktalanok jelentették. A környék olyan elviselhetetlenné vált, hogy a hatóságoknak be kellett avatkozniuk. Az elfogadhatatlanná váló higiéniai körülményekre hivatkozva felszámolták a tábort – számolt be a Deutsche Welle.

Erick Buhn aktivista elismerte, hogy van pár hajléktalan a táborban, de jelenlétük Frankfurt problémája is. A város ugyanis képtelen szembenézni a hajléktalan kérdéssel. A hatóságok 10 ezer euró tartozást is felróttak a mozgalomnak a víz- és áramfogyasztásért, és a szemétszállításért.

A mozgalom még 2011 októberében vert tábort az Európai Központi Bank épülete előtt tiltakozva a bankok, és a pénzügyi rendszer ellen. Céljuk egy új gazdasági rendszer kikényszerítése, továbbá szolidaritás vállalást követeltek Görögországgal, és Spanyolországgal. Érvük egyszerű, amit mottójuk is kifejez: „Ma Görögország, holnap Európa és holnapután az egész világ.”

Az aktivisták megmozdulásait kezdetben hatalmas médiaérdeklődés követte, az akciókon több ezres tömegek is részt vettek. Idővel persze alábbhagyott a lelkesedés. Többen az időközben beköszöntő télre fogták az emberek fogyását, és reménykedtek, hogy májusban ismét fellendülhet az élet a táborban. „Occupy-nyár” – mondták. Ehhez képest egy aktivista a következőképp nyilatkozott a múlt hónapban: „Én magam már márciusban kiköltöztem, zavart az egyre inkább elurakodó naivitás, és éretlenség. Semmi jele már a politikai aktivizmusnak, ha keményen akarok fogalmazni, inkább hajléktalanok és drogosok gyűjtőtáborává vált.”

Mára nem hivatalos adatok szerint alig 15 aktív résztvevője maradt a mozgalomnak, akik a sátrakban is éjszakáztak. Sokan inkább a táboron kívül, vagy csak időszakosan vállaltak szerepet a tábor, és a mozgalom munkájában. Ezenfelül pedig hatvan romániai hajléktalan tartózkodott még a sátorhelyen. Így kilenc hónap után indokolttá vált a tábor bezárása.

Kérdés mi a mozgalom öröksége, van egyáltalán? Nyilvánvalóan adódik az egyik álláspont, hogy nem marad igazán semmi nyoma. Mégis megmozdulásaikkal tömegeket aktivizáltak. „Mi vagyunk a 99 százalék” – hangoztatják máig, és továbbra is igyekeznek tudatosítani az emberekben, hogy a bankrendszer nem megfelőlen működik.