Dagad a botrány az ukrán nyelvtörvény körül

A kisebbségi nyelvtörvényről tartott váratlan  voksolás eredménye garantálta a forró hangulatot az egyébként is izzasztó nyári napokra Ukrajnában.

Az ukrán parlament által elfogadott nyelvtörvény elfogadása meglepően heves ellenállást váltott ki a lakosságból, akik nem tétováztak utcára vonulni és véleményüket kifejezni. Szerintük az ismételten, második olvasatban is elfogadott tervezet, mely a kisebbségi nyelvek használatának jogkörét hivatott szélesíteni, veszélyezteti az ukrán nyelvet.

Nykolaj Tomenko, a Verhovna Rada házelnökének a helyettese bejelentette, hogy valaki az ő szavazólapjával voksolt. Nemcsak az eset kivizsgálását követelte rögvest, hanem a pozíciójáról is lemondott – adta hírül a RIA hírügynökség. Ugyanis a nyelvtörvény házon belül is felkorbácsolta a kedélyeket, s a szavazás is inkább az ukrán szokásoknak megfelelően zajlott, csetepatéig fajulva.

Azonban nem csak helyettese, maga a házelnök Vlagyimir Litvin is jelezte lemondását. Szerdai parlamenti beszédéből kiderült, hogy ő maga nem lehetett jelen a szavazáson, hiszen elmondása szerint kedden 14.30-tól megbeszélésre volt hivatalos Ukrajna elnökéhez, amely csak 20.00-kor ért véget. 

A törvény mellett voksoló 248 képviselő közül szerdán a népharaggal szembesülve többen is visszavonták szavazataikat.

Az Ukrán Néppárt (UNP) frakciójának képviselői Jekatyerina Vascsuk, Szergej Terescsuk, Vaszilij Spak és Vaszilij Csernij pedig visszavonták „Az állami nyelvhasználat politikájának alapjairól” szóló törvénytevezetre adott voksukat, melyet a parlament 2012. július 3-án fogadott el”, – olvasható a Néppárt honlapján közzétett nyilatkozatban. 

Vascsuk, Terescsuk és Spak állításuk szerint nem voltak a teremben a szavazás lefolytatásának idején, Csernij pedig azért kéri szavatának figyelmen kívül hagyását, mert véleménye szerint a szavazáson a törvény napirendre vételéről és megvitatásáról szavaztak. 

Oreszt Muc és Vaszilij Csudnov, a Régiók Pártjának (PR) képviselői szintén visszaléptek. Mind a ketten Ukrajna nyugati részeit képviselek, ahol a leginkább negatív fogadtatásban részesült a nyelvtörvény elfogadása.

A kedden a 226-os minimum szavazatszámot igénylő törvénytervezetre 248 képviselő bólintott rá. A kedd esti váratlan szavazást az ellenzék különböző módszerekkel próbálta megzavarni és ellehetetleníteni, de a parlamenti többségnek sikerült felülkerekednie és keresztülvinni a voksolást. Ha a nyelvtörvényt Viktor Janukovics elnök is aláírja, akkor a kisebbségi nyelvek regionális státuszt kaphatnak azon közigazgatási egységekben, ahol a lakosság minimum 10 százalékának az anyanyelve. Eszerint a 27 ukrán régióból 13-ban kaphat szélesebb jogköröket az orosz nyelv. 

A jogszabály heves indulatokat és vitákat generál az országban. Szerdán az ukrán nyelvet védők több megmozdulást és tüntetést is szerveztek. A zavargásokban a tiltakozó tömeg összetűzésbe került a rendőrökkel, több embert is kórházba kellett szállítani.

A törvény ellenzői csütörtökön levélben fordultak Janukovicshoz, melyben arra kérték, hogy aláírásának megtagadásával akadályozza meg a tervezet törvényerőre emelkedését. A levélen kívül az Alkotmány egy példányát is átadták, kiemelve benne azokat a részeket, melyeket szerintük a törvény megsértene – olvasható a ria.ru-n.

A törvényt ellenzők és támogatók tüntetéssorozata folyatódik a csütörtöki napon is, őket rendőrségi kordonnal próbálják távol tartani egymástól. Az elnöki adminisztráció épületénél rendőrségi buszok és a különleges egység csapatai állnak készenlétben. 

Az ország miniszterelnöke, Nyikolaj Azarov véleménye szerint a törvény teljes mértékben összeegyeztethető az európai normákkal. „A törvény minden nemzeti kisebbségnek lehetővé teszi, hogy saját nyelvét használja” – mondta. Szerinte a tervezet ellen fellépő tüntetők az ukrán lakosság mintegy felét fosztanák meg az anyanyelvük használatának jogától.