Ősszel érkezik Budapestre az EP tényfeltáró küldöttsége

Szeptember végén látogat Magyarországra az Európai Parlament küldöttsége abból a célból, hogy a magyar demokratikus helyzetről készülő parlamenti jelentéshez személyes tapasztalatokat is gyűjtsenek. A majdani dokumentum társkészítője azt ígérte, hasonló intenzitással és odafigyeléssel tekintenek majd más országokra is.

Jóllehet az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága már február 17-én utasítást adott a magyar demokratikus rendszerről szóló parlamenti jelentés elkészítésére, a munka továbbra is az előkészítő szakaszban van, annak ellenére, hogy márciusban a dokumentum készítője már előrevetítette, hogy milyen elvek szerint szeretné megvizsgálni a közelmúltbéli magyar intézkedéseket.

A zöldpárti Rui Tavares elmondta, szeptember utolsó hetében utazik az EP küldöttsége Magyarországra, hogy a különböző forrásból származó tények és vélemények mellett saját szemükkel is vizsgálódjanak a budapesti helyzetről. Ezek, valamint az addig készülő különböző munkadokumentumok képezik majd a jogi kötőerővel nem bíró majdani parlamenti jelentés alapját.

A portugál képviselő bejelentette, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos dokumentum már el is készült, jobbára a Velencei Bizottsági korábbi szakvéleménye alapján. Szerinte az alkotmányjogi testület elemzése jó kiindulópont, amihez az EP-nek is igazodnia kell. Elismerte ugyanakkor, hogy a dokumentum már nem tükrözi a valóságot, hiszen az Országgyűlés azóta módosította az igazságszolgáltatás működését szabályozó sarkalatos törvényeket, mégpedig a nemzetközi aggályok alapján. Rui Tavares hozzátette, „hajlandóak vagyunk annyi változatot készíteni, ahányszor új helyzet teremtődik a majdni törvénymódosításokkal”.

A jelentés néppárti társkészítője szerint a bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatos aggodalmakat még nem orvosolja elfogadott törvény. A luxemburgi Frank Engel azt mondta, „a közelmúltban elfogadott magyar jogszabályok nem rendezik a kérdést, de tudjuk, hogy a kormány és a parlament foglalkozik ezekkel”. Frank Engel szerint fontos lenne egy időrendet felállítani a jelentés elfogadására: „ha túl sokáig húzzuk egy olyan szituációról kell jelentést készítenünk, ami nem is létezik”.

A szeptemberi budapesti látogatás előtt az EP várja a Velencei Bizottság frissített véleményét a legújabb törvénymódosításokról. Ehhez képest Thomas Markert, a testület titkára korábban magyar újságíróknak jelezte, a Velencei Bizottság befejezte az igazságügyi jogszabályok vizsgálatát, és nem készít újakat, amíg erre fel nem kéri őt valaki.

A néppárti Gál Kinga a vitában jelezte, „ha megnézik, hogy más tagországokban éppen mik történnek, remélem, önök is látják, hogy nem éri meg most Magyarországról vitázni”. A képviselő – noha nem mondta ki, de – vélhetőleg a közelmúltbéli romániai kormányintézkedésekre célzott, amelyekkel összefüggésben egyre többen vonnak párhuzamot Románia és Magyarország között. Rui Tavares ennek kapcsán biztosította az állampolgári jogi bizottságot, hogy noha a mostani jelentés kifejezetten Magyarországról szól, de a szakbizottságnak követnie kell a más tagországokban történő eseményeket is.

A portugál zöldpárti képviselő azt mondta, „ugyanilyen intenzitással és energiával kell monitoroznunk más tagállamokat is, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy a kettős mércének akár a gyanúja is ránk vetüljön”.