Budapest nem ágált az országajánlások ellen

Változatlan formában hagyta jóvá kedden a pénzügyminiszteri tanács a Magyarországhoz az európai szemeszter keretében intézett bizottsági ajánlásokat. Málta és Bulgária az ajánlások ellen szavazott.

A pénzügyminiszteri tanács nem változtatott érdemben azokon a makrogazdasági és fiskális ajánlásokon, amelyeket az Európai Bizottság javasolt hazánknak az európai szemeszter keretében. A tanácsülésen részt vevő, Pleschinger Gyula államtitkár vezette magyar küldöttség, amely utána nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, értesülések szerint nem szavazott az országnak címzett ajánlások ellen, nem úgy, mint Málta és Bulgária.

Így azok az ajánlások is elfogadottakká váltak, amelyek kapcsán a június végi uniós csúcson Orbán Viktor kormányfő különvéleményt fogalmazott meg. A miniszterelnök akkor sajtóértekezletén kifejtette, hogy a magyar kormány nem tudja maradéktalanul elfogadni az ajánlásokat, amennyiben a jövőben is folytatni kívánja politikáját az adózás területén. Ennek a kormányfő szerint az a lényege, hogy az adóterhelés a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra tevődjön át, az eddiginél sokkal jobban ösztönözve az elhelyezkedést és a foglalkoztatást.

Látszólag éppen ezt, a munkát terhelő adók csökkentését kívánják elérni az uniós ajánlások is (lásd alább). A csúcs után tett kormányfői különnyilatkozat hasonlóképpen elvetette a Bizottság ajánlását a nagy alapterületű kiskereskedelmi egységek engedélyezésének, és a közszolgáltatások árszabályozásának a kérdésében (erről is lásd alább). Az ajánlások elfogadása és végrehajtása jogilag ugyan nem kötelező a tagországok számára, ám ha a későbbiekben eljárás indul ellenük a túlzott mértékű államháztartási hiány, államadósság vagy makrogazdasági egyensúlytalanság miatt, akkor az esetleges szankciók megítélésénél súlyosbító tényezőként vehetik figyelembe azt.

A hazánknak címzett hét országspecifikus ajánlás közül az elsők a konvergencia-programra, míg a fennmaradók a nemzeti reformprogramra válaszul születtek. Előbbiek felkérik a kormányt arra, hogy 2012-ben lehetőség szerint az egyszeri intézkedések mellőzésével „tartós módon szüntesse meg a hiányt”. Ez azonban alighanem csak kívánság marad, hiszen a Bizottság deficiteljárás keretében készült értékelésekor maga mutatott rá arra, hogy a 2012-es hiánycél előreláthatóan csak a GDP közel 1 százalékára becsült egyszeri intézkedéseknek köszönhetően teljesül majd. Arra is felkérik Budapestet, hogy határozza meg a túlzott mértékű hiány tartós kiigazításához szükséges valamennyi strukturális intézkedést és „érjen el megfelelő előrehaladást a középtávú költségvetési cél tekintetében, ideértve a kiadások növekedésére meghatározott küszöbérték teljesítését, továbbá biztosítsa az adósság csökkenésére meghatározott küszöbérték teljesítése érdekében történő megfelelő előrehaladást”.

Ugyancsak elvárás a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvény módosítása „az új numerikus szabályoknak a kötelező középtávú költségvetési keretekbe történő

beillesztésével”; és a Költségvetési Tanács elemzési hatáskörének szélesítése, tekintettel az államháztartás átláthatóságának növelésére.

A tanács ajánlásaiban arra is kéri a kormányt, hogy a 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén „alakítsa a munkát terhelő adókat foglalkoztatásbarátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel”. Ugyancsak az ajánlások között szerepel a nők munkaerőpiaci részvételének javítása a gyermekgondozási és az iskolára felkészítő intézmények bővítése révén.

A Tanács arra is felhívja Budapestet, hogy tegyen lépéseket a nemzeti foglalkoztatási szolgálat kapacitásának növelésére a képzés, az álláskereső segítség és az egyéni szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében. A nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia végrehajtását is szorgalmazzák.

A következő ajánlás az adminisztratív terhek csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtására ösztönzi a magyar kormányt. Biztosítsa, hogy a közbeszerzés és a jogalkotás támogassa a piaci versenyt, továbbá szavatolja a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások – ideértve a külföldi közvetlen befektetőket is – számára a stabil szabályozási és üzletbarát környezetet.

„Csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és nem torzító társasági adózási kereteket. Törölje el a nagyméretű kiskereskedelmi üzlethelyiségek létesítésére vonatkozó, nem indokolható korlátozásokat. Az új innovációs stratégiában szerepeltessen az innovatív kkv-k támogatását célzó, megfelelően célzott külön ösztönző rendszereket”.

Az EU a korai iskolaelhagyókat célzó stratégia kidolgozását és végrehajtását is fontosnak nevezi, a megfelelő finanszírozás biztosítása mellett. Annak biztosítását kéri a kormánytól, hogy a felsőoktatási reform javítsa a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz való hozzáférését.

Végül a közösségi közlekedési rendszer költséghatékonyabb átalakítására kérik a budapesti kormányt. Amellyel szemben az is elvárás, hogy növelje a villamosenergia-hálózat határokon átnyúló kapacitásait, biztosítsa az energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségét, és fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »