Német-francia ellentét a szíriai katonai intervenció körül

Ismét akadály gördült a ’Frangela-tandem’ elé: François Hollande szerdán bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában kezdeményezni fogják az Aszad-rezsim elleni katonai intervenciót. A szír rendezést a német vezetés teljesen máshogy, inkább politikai és diplomáciai nyomásgyakorlással szeretné elintézni.

Hollande irritálja Berlint

François Hollande sok területen más úton jár, mint a németek. Először a fiskális paktum kapcsán helyezte nyomás alá Angela Merkelt a növekedési-klauzula felvetésével. Az afganisztáni misszió kapcsán a francia csapatok mielőbbi kivonulása mellett érvel az újonnan megválasztott köztársasági elnök, ezáltal nehéz helyzetet teremtve a német vezetés előtt, aki szintén a kivonulás pártján áll, azonban a folyamatot jóval lassabban képzeli el, mint a franciák. Hollande szerdán egy újabb kérdést vetett fel, amiről a német fél homlokegyenest mást gondol, ez pedig a szír-konfliktus.

Kedd éjjel újabb 13 kivégzett ember holttestére bukkantak a szíriai Deir-ez-Zór tartományban. A tragikus esemény hatására Hollande így nyilatkozott: „ez az én és a többiek (Nagy-Britannia és USA-a szerk.) személyes feladata, hogy az oroszokat és a kínaiakat meggyőzzük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában ne vétózzák meg a katonai intervencióról szóló javaslatot”. Oroszország és Kína az ENSZ BT állandó tagjaiként eddig sem voltak elkötelezett támogatói az Aszad-rezsim megdöntésének, így könnyen előfordulhat, hogy a francia kezdeményezés pusztán napirendre kerülését is megvétózhatják.

A francia köztársasági elnök meglepetésszerű javaslata villámcsapásként érte Berlint, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki külpolitikusok idegesen reagáltak Hollande tervezetére. Guido Westerwelle német külügyminiszter a SPIEGEL ONLINE-nak kijelentette: „… a német kormány megoldási javaslatai között nem szerepel a katonai beavatkozás lehetősége. Segíteni akarunk a szíreknek és megakadályozni, hogy a régióban tomboló tűzvész tovább terjedjen”. A német diplomácia vezetője továbbá kiemelte: a nemzetközi közösségnek el kéne köteleznie magát amellett, hogy az Aszad-rezsimmel szemben növelje a diplomáciai és politikai nyomást.

A szociáldemokraták a Nemzetközi Bíróságot vetnék be

„Hollande nyilatkozata teljesen meglepetésként ért, amiről azóta  Laurent Fabius az új külügyminiszter is beszélt, miszerint szárazföldi offenzíva indításán mérlegelnek”- nyilatkozta a francia állásponttal kapcsolatban Ruprecht Polenz, a Bundestag külügyi bizottságának képviselője.

Szintén kényelmetlenül figyeli Hollande fenyegetéseit a Német Szociáldemokrata Párt (SPD). Még a humanitárius intervenciót támogató szociáldemokraták is óva intettek a közvetlen katonai csapás lehetőségétől, így például Hans-Ulrich Klose, aki kijelentette: „komoly kétségeim vannak avval kapcsolatban, hogy egy ilyen katonai csapás következményeit kordában tudnánk tartani”. Klose szerint a Nemzetközi Bírósághoz kéne fordulni, hogy az Aszad-rendszer feletti nyomást effektíven tudja növelni a nemzetközi közösség: majd ott lesz egy ügyész, aki hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezhet. „Egy ilyen eljárás pedig minden elnöknek kellemetlen, ezt bizonyítja a volt libériai diktátor Charles Taylor esete is, akit nemrég ötven év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a hágai székhelyű bíróság”- zárta érvelését a szociáldemokrata politikus.