Szudáni tárgyalás a konfliktusok árnyékában

Újabb szakaszához érkezett a két Szudán közötti konfliktus. A legtöbben a békéről és megegyezésről beszélnek, azonban a háttérben ott lapul a régóta elhúzódó ellentét, valamint a szövetségesek keresése.

Május 29-én az etióp fővárosban, Addisz Abebában folytatódnak a tárgyalások a két Szudán között. A Thabo Mbeki volt dél-afrikai elnök által közvetített megbeszéléseket az ENSZ és az Afrikai Unió, illetve újabban az Arab Liga is patronálja – sőt, Jimmy Carter korábbi amerikai elnök, Nobel-békedíjas pacifista is aktív szerepet vállal mostanság. A sok támogató ellenére a tárgyalásokat több esemény is veszélyezteti.

Két ceruzával rajzolt határ

Továbbra is az olaj és határ kérdése áll a vita kereszttüzében, a két téma pedig nem különválasztható. A két Szudán közötti határ ugyanis elsősorban az olajkincs miatt fontos: a vitatott Abyei tartomány, illetve a Heglig falucska körüli régió fekete aranyban gazdag terület, így mindkét ország számára kulcsfontosságú. Mi várható ezekkel kapcsolatban?

Heglig a gyarmati időkben Unity, illetve Nyugat-Nuer állam része volt – ezek jelenleg Dél-Szudánhoz tartoznak, ezért tart igényt Juba a falucskára és olajkincsére. Hegliget azonban manapság Szudánhoz tartozónak ábrázolják a térképek. A dél-szudáni alelnök, Riek Machar szerint ez azért van, mert Khartúm 2004-ben átrajzolta a határokat az olaj miatt. Ettől függetlenül Hegliget sokáig Unity állam kormányozta, például a 2008-as népszavazáson az innen érkező szavazatokat Unity-hez számolták. 2009-ben azonban Khartúm megszállta a falut, hivatalosan is kiszakítva Hegliget Unity államból, Szudánhoz csatolva a területet.

Szudán most arra hivatkozik, hogy a 2009 júliusi megállapodáson, mikor Abyei régió határát a hágai választottbíróság meghúzta, Heglig Szudán részeként volt feltüntetve. Haile Menkerios, az ENSZ különleges megbízottja szerint azonban az a döntés csak és kizárólag Abyei-jel foglalkozott, így bárhogy is van minden más ábrázolva, az nem kötelező érvényű a két félre nézve.

Abyei kapcsán 28-án Khartúm bejelentette, hogy másnaptól elkezdi kivonni csapatait a vitatott tartományból, ezzel végre eleget tesznek a május 2-án kiadott, 2046-os ENSZ BT-határozatnak. Azonban Omar Bashir szudáni elnök hangsúlyozta: Abyei ettől még északi terület, szó nincs arról, hogy átadnák Abyeit a délieknek. A cél inkább az, hogy Khartúm megmutassa, képes lépéseket tenni a béke érdekében, ez ugyanis jobb pozíciókat biztosít Bashiréknak a kezdődő tárgyalásokon.

Nem szűnő összecsapások, emberi jogok megsértése

Ugyan májusban hivatalosan már nem történt harci cselekmény a két fél között, Juba továbbra is azzal vádolja Khartúmot, hogy folyamatosan bombázzák Dél-Szudánt. Például Pagan Amun, Dél-Szudán tárgyalója és Philip Aguer, a dél-szudáni haderő (SPLA) szóvivője szerint Észak-Bahr al-Ghazal állam három napon át tüzérségi tűz alatt állt. Mások szerint nem az északi hadsereg, hanem a Khartúm által támogatott milíciák hajtják végre a déliek elleni támadásokat. Mindenesetre Szudán továbbra is tagadja a vádakat.

Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, mikor a múlt héten a brit Independent arról számolt be, hogy Szudán áprilisban kazettás (más néven fürtös) bombákkal bombázta a lázadónak minősített tagállam, Dél-Kordofán egy részét. Ezt a típusú lőszert a nemzetközi humanitárius jog alapján tilos használni, gyártani és raktározni. Khartúm a közölt képek ellenére visszautasítja a vádakat.

Eközben Szudán ismét panaszt nyújtott be az ENSZ-nél: szerintük Dél-Szudán még mindig támogatja a darfúri és a dél-kordofáni lázadókat. De ennél a felek továbbmentek: hétfőn szinte egyszerre jelentették fel egymást határsértések és fegyveres támadások vádjával.

A délieknek is kijut a kritika: egy jelentésben Washington azzal vádolta meg a déli kormányt, hogy a hadsereg több alkalommal is megsértette az emberi jogokat, megkínoztak, kivégeztek északi katonákat. Emellett több nyugati sajtóorgánum beszámolt arról, hogy a dél-szudáni Jonglei államban kisebbséget alkotó murle törzs tagjait is atrocitások érték a hadsereg részéről. Juba mindkét vádat tagadja.

A hátak mögött

Miközben a fent említett, nagyobb volumenű esetek nagyobb publicitást kaptak, a háttérben több érdekes megállapodás is született, amik befolyásolhatják a tárgyalásokat. Dél-Szudán többfajta támogatást is kapott a múlt héten az Egyesült Államokból. Egyrészt az élelmiszer-biztonság javítására Juba 30 millió dollárt kapott, másrészt pedig amerikai üzletemberek megállapodást kötöttek a dél-szudáni kormánnyal, hogy befektetnek az országban. Céljuk – a Sudan Tribune közlése szerint – hogy „megmentsék” az országot a gazdasági csődtől.

Omar Bashir máshol keres szövetségeseket. Sokadszorra jelentette ki, hogy az afrikai országoknak ki kéne lépniük a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ernyője alól, létrehozva egy saját, afrikai bíróságot. A múltban már voltak hasonló lépések, azok azonban hamar elvetéltek. Bashir javaslata így inkább azt a célt szolgálhatja, hogy maga mellé állítsa az ICC tevékenységét rosszallással szemlélő afrikai és közel-keleti országokat, mintegy diplomáciai blokkot szervezve a Dél-Szudánnal szembeni konfliktusához.