Az egyiptomi elnökválasztás jelenlegi állása arra utal, hogy iszlamista jelölt futhat be győztesként. Mohamed Murszí,a Muszlim Testvériség embere nagy valószínűséggel az elsőségért szállhat harcba a második fordulóban Ahmed Shafíkkal, akit az előző rendszer híveként tartanak számon az országban.
Az egyiptomi történetében először több elnökjelöltre is lehetett szavazni. Az előzetes számok Mohamed Murszí, a Muszlim Testvériség jelöltjének sikerét jósolják, míg a második helyre azt az Ahmed Shafíkot várják, aki Mubarak utolsó miniszterelnöke volt, így a régi rezsim emberének tekinthető. A Muszlim Testvériség egykori tagja, a függetlenként induló Abdel Moneim Abul Futúh, valamint Amr Músza korábbi külügyminiszter azonban csak az előztesen várakozásokkal ellentétben a csalódást jelentő negyedik és ötödik helyen végeztek, sőt Hamadín Szabahí, akit erős szálak fűznek az egykori Mubarak elleni tüntetőkhöz, eléjük furakodhat a harmadik pozícióba. A baloldali jelölt támogatói azonban elégedetlenek voltak az állással, ezért a média képviselőinek távoznia kellett a kampányszékhelyéről – tájékoztat az Al-Jazeera, amely folyamatosan szemmel tartja az eseményeket.
Az előrejelzések Murszí 26,5, Shafík 24,7, míg a harmadik Szabahí nagyjából 20 százalékon áll – adta hírül a CNN az Al-Ahram egyiptomi újság adatait. A CNN szerint az országban nagyjából 50 millió választásra jogosult állampolgár él, ennek közel fele vett részt az eseményen, így a szavazatok összegyűjtése több időt vehet igénybe, az első forduló eredményeit keddre ígérték. A BBC információ szerint aválasztás során a jó infrastruktúrával ellátott Muszlim Testvériség felügyelőket küldött a szavazóhelyekre, hogy biztosítsa az esemény zavartalanságát. A második fordulóra június 16-án és 17-én kerülhet sor, ahol a két legjobb mérkőzhet meg egymással.
Annak ellenére, hogy Egyiptom örömmel fogadta az első szabad elnökválasztások kiírását, többekben erős aggályok merültek fel a választás kimenetelét illetően. A CNN-nek nyilatkozó Khálid El-Gindí szerint a változás reményében szavazó állampolgárokat elidegenítheti a két főszereplő, mivel az egyik az előző kormányt képviseli, a másik pedig a sokakat elbizonytalanító iszlamista törekvéseket testesíti meg. Erre utal az is, hogy míg a parlamenti választások szavazatainak együttesen 70 százalékát nyerték el az iszlamisták, addig a mostani voksoláson 40 százalékra estek vissza ez az arány.
További bizonytalanságra ad okot az is, hogy a jelenlegi alkotmány ideiglenes érvényű, ezért nem lehet tudni, valójában milyen jogkörrel fog rendelkezni a jövendőbeli elnök. Sokan attól is félnek, hogy az országot jelenleg irányító katonai tanács hatalmát kihasználva beleavatkozik a választások kimenetelébe, és ez befolyásolhatja a szavazás tisztaságát is.
Szabó Zsolt