Díszsírhelyet kapott Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője

Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök felszentelte Mihalik Kálmánnak, a Székely himnusz zeneszerzőjének díszsírhelyét kedden a szegedi Belvárosi temető kegyeleti parcellájában.

Semjén Zsolt (KDNP) nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: a Székely himnusz a Szózat és a Himnusz mellett „harmadik nemzeti imánkká vált”, nem jogi aktussal, hanem azért, mert az egyetemes magyarság és a székelység annak fogadta el.

Csanády György költő 1921-ben írta a később Székely himnuszként ismertté vált verset, amelyet még abban az évben megzenésített Mihalik Kálmán. A dal azóta önálló életre kelt: Erdélyben a nemzeti érzés, az anyaországban a szocialista rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált – közölte a politikus.

A Székely himnusz nem csak Ceausescu Romániájában volt betiltva, büntetés járt énekléséért a kádári Magyarországon is. Úgy látszik, vannak, akiknek ma is szálka szemében ez a dal, és akadnak, akiknek nem tetszik, ha a képviselők a parlamentben is eléneklik – mondta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, Mihalik Kálmán a bánsági Oravicabányán született 1896-ban. Kolozsvárott a piaristáknál érettségizett, ugyanott kezdte az orvosegyetemi tanulmányait, amelyeket – a frontszolgálatot követően – Szegeden fejezett be. Huszonhat esztendős volt csupán, amikor tífuszban elhunyt.

Sírja az azóta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony megkereste Gál Imre fafaragót, akinek megmutatta, hol is nyugszik Mihalik Kálmán. Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe hozták a sírt – tudatta a politikus.

Mihalik Kálmán abból az alkalomból kapott díszsírhelyet, hogy a 2009-ben Székelyudvarhelyen, a Székely Nemzeti Tanács képviselői által hivatalosan is Székelyföld himnuszaként elfogadott dal pontosan 90 esztendeje, 1922. május 22-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján.