Nem nyilatkoztak a szeptember 11-i terrortámadás vádlottjai

Némasággal tüntetett a guantanamói katonai bírósági meghallgatáson az az öt férfi, akit a 2001. szeptember 11-i terrortámadás kitervelésével, illetve végrehajtásával vádolnak – írta vasárnap a The New York Times.

Az öt vádlott, köztük a 47 éves, pakisztáni Kálid Sejk Mohamed, aki korábban a terrortámadások szellemi atyjának vallotta magát, szombaton nem volt hajlandó válaszolni a bírónak arra a kérdésére, hogy bűnösnek, avagy ártatlannak vallja magát.

Az ötök védőik szerint engedetlenségükkel az ellen tiltakoztak, hogy „kínzásnak” vetették alá őket. A vádlottakat az elfogásuk és a 2006 szeptembere, vagyis a Guantánamóba szállításuk között a CIA titkos börtöneiben őrizték és a vízbefojtáshoz hasonló (waterboarding) kényszervallatásnak vetették alá. A módszert Mohamed ellen 2003-ban, csak a fogságának első hónapja alatt 183 ízben alkalmazták. A némaság egy másik indoka az volt, hogy a védelem szerint a foglyokkal Guantánamón ismét méltánytalanul bántak az őreik.

Mohamedet és társait egyebek között a hadviselés törvényeinek megsértésével, repülőgép-eltérítéssel, terrorizmussal, valamin csaknem 3 ezer rendbeli emberöléssel vádolják.  Ha bűnösnek találják őket, valamennyijüket halálra ítélhetik. A védelem taktikája ezért alapvetően az eljárás lelassítására és megszakítására épül. A katonai ügyészség azt kérte, hogy a tárgyalás kezdetét augusztus 1-re tűzzék ki, a védelem pedig azt, hogy a pert a legkevesebb egy évvel halasszák el. A kérdésben a bíró várhatóan júniusban fog dönteni.

A hatalmas közérdeklődés által kísért per szakértők szerint a megreformált katonai bíróságok, az általuk lefolytatott eljárások korrektségének próbaköve lesz.  Így, a többi között a vádlottak ellen nem használhatják fel a belőlük kínzással kikényszerített vallomásaikat.

A vádlottakat 2008 júniusában, még George W. Bush elnöksége idején hasonlóképpen meghallgatták a bűnösségüket illetően, de az eljárás Barack Obama hatalomra jutása után megszakadt. Az új elnök ugyanis kísérletet tett arra, hogy katonai helyett rendes amerikai polgári bíróságok tárgyalják a terroristák ügyeit, és megígérte, hogy a guantánamoi börtönöket bezáratja.

A kísérlet azonban a kongresszus kétpárti ellenállásán elbukott, ezért fel kellett újítani a katonai eljárásokat. Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) elítélte a kormány kényszerű meghátrálását. Ez az ACLU szerint azt jelenti, hogy „korunk  legfontosabb terrorizmuspereit” egy „másodrangú” igazságügyi rendszerben” kell tárgyalni. A civil szervezet emlékeztetet rá, hogy a szövetségi bíróságok terrorcselekményekkel kapcsolatos perek százait bonyolították le sikeresen.