Most már Ön is beleszólhat Európa ügyeibe

Az Európai unió állampolgárai számára, az uniós polgári kezdeményezés intézményén keresztül, ezen túlnyitva áll a lehetőség, hogy közvetlenül beleszóljanak az unió politikájába.

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be első ízben, melynek keretében „legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség”. Ezen rendelkezés alapján született meg az az uniós rendelet melynek értelmében a kezdeményezés feltétele, hogy legalább 7 különböző tagállamban lakóhellyel rendelkező személy indíthatja el és ha köztük európai parlamenti képviselők vannak, akkor ők nem számíthatók be a taglétszámba. A tagállamonkénti legalacsonyabb támogatói számot az adott ország európai parlamenti képviselőinek a száma alapján állapítják meg (a megválasztott EP-képviselők számának 750-szerese).

A támogatói nyilatkozatok gyűjtése előtt a szervezőknek kérelmezniük kell a kezdeményezés nyilvántartásba vételét az Unió valamelyik hivatalos nyelvén, az Európai Bizottság által létrehozott online nyilvántartási rendszerben-olvasható a tájékoztatóban.

„Az így bejegyzett kérelemre a Bizottságnak két hónapon belül válaszolnia kell, és elutasíthatja a kérelem bejegyzését, amennyiben fennáll a következő helyzetek valamelyike: a) a polgári bizottság összetétele nem felel meg a szabályokban előírtaknak, nincs kijelölt képviselője; b) a kért jogi aktusra irányuló javaslat benyújtása nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság hatáskörén, azon a hatáskörön, hogy a Bizottság a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusokra nézve javaslatokat nyújtson be; c) nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; d) nyilvánvalóan ellentétes az uniós értékekkel. A nyilvántartásba vétel után a szervezők kérhetik, hogy az általuk javasolt kezdeményezés az EU más hivatalos nyelvein is nyilvántartásba kerüljön.

A támogató nyilatkozatok gyűjtése papír- vagy elektronikus formátumban történik, a támogatási nyilatkozat mintáját az egyes tagállamok eltérő módon szabályozhatják. A begyűjtött támogató nyilatkozatok ellenőrzését és igazolását az egyes országok illetékes hatóságai végzik el, ezeknek 3 hónapon belül kell kiállítaniuk az igazolást az érvényes nyilatkozatok számáról.”

Az alaki és objektív követelmények meglétét követően a kezdeményezők érdemi vizsgálatra és döntésre nyújthatják be kezdeményezésük a Európai Bizottsághoz, amelynek szintén 3 hónap áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, hogyan kíván eljárni az ügyben. A Bizottság – megindokolt döntéssel – lényegében három lehetőség közül választhat: a) új jogszabályt javasol, mely az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament elé kerül; b) hatástanulmányt készíttet; c) nem hoz intézkedést.

A közvetlen uniós polgári kezdeményezés jelentős intézmény ugyanis ezáltal az uniós állampolgárok közvetlenül beleszólhatnak az unió jogalkotásába és aktív szereplőkké válhatnak az európai politikában.

„Ismerek arra példát, amikor aláírások és kezdeményezések egy egész politikai irányzatot voltak képesek megváltoztatni – mondta Schulz. Nagyszerű dolog, hogy az uniós polgárok közvetlenül bekapcsolódhatnak a jogalkotásba – mondta -, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hiba lenne irreális elvárásokat megfogalmazni a kezdeményezéssel kapcsolatban.”

Schulz a folyamat működése érdekében hozzátette: „mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a folyamat átlátható legyen, ugyanakkor az olyan kezdeményezéseket meglehetősen könnyű kiszűrni, amelyek mögött gazdasági érdekek húzódnak meg.”

Győri Enikő a Külügyminisztérium Európai ügyekért felelős államtitkára az uniós polgári kezdeményezés kapcsán elmondta, hogy –„A kérdés most az, hogy vajon a Lisszaboni Szerződéssel létrejövő intézményrendszer elegendő-e demokratikus garanciát biztosít-e az integrációnak azon a fokán, ahol most tartunk. Szinte alig lép hatályba egy új szerződés, máris azon gondolkodunk, hogyan tovább”.

„Különösen a pénzügyi stabilitás, a gazdasági kormányzás területén vált az utóbbi időkben egyre szorosabbá az integráció. Ez a tagállami költségvetési politikákat oly mértékben szorítja korlátok közé, hogy annak már ideje lenne megteremteni a demokratikus legitimációját-„ jegyezte meg Győri Enikő.