Kárpátalja: nem jutunk egyről a kettőre

Az elmúlt év decemberében módosított ukrajnai választási törvények óta porondon van a kárpátaljai magyarok önálló választókerületének kérdése. Noha alig fél év van hátra a soron következő törvényhozási voksolásig, a magyar kisebbség képviseletének mikéntje máig megoldatlan.

Tavaly decemberben módosították az ukrajnai választási törvényt. Nemcsak a kárpátaljai magyarság, de magyar kormány is komoly reményeket fűzött ahhoz, hogy a magyar kisebbség parlamenti képviseletét minden eszközzel maximalizálni lehessen. Az elmúlt fél évben több elképzelés is született, a végső megoldás azonban még mindig várat magára.

Diplomáciai erőfeszítések

A magyar kormány a lehető leghamarabb lépett a kárpátaljai magyarság érdekében: 2011 novemberében maga Martonyi János egyeztetett Kijevben a kérdésről, majd Orbán Viktor – meglehetősen diszkrét – látogatása során is szóba került a téma. Az ukrán vezetés ígéreteiből nem volt hiány, ezeket azonban – mint arról korábban is beszámoltunk – mindeddig nem követték a tettek. Magyarország pedig jelentős erőfeszítésékkel igyekszik keleti szomszédját mind közelebb és közelebb vinni az EU felé – ezen erőfeszítések járulékos következményei azonban még nem látszanak beteljesedni.

Az időközben szóba került autonómia témának köszönhetően az esetleges magyar többségű választási körzet lehetősége teljes össztűz alá került az ukrán sajtó részéről. Bayer Mihály nyilatkozata a kárpátaljai magyarok autonómia-törekvéseiről csak fokozta a kedélyeket. Noha többen is elítélték az ukrán sajtó Magyarországgal és a helyi magyarsággal szembeni támadó megnyilatkozásait, a helyzet továbbra sem változott.

Eldöntetlen helybeli kérdések

Nem egészen egyértelmű a helyzet a Kárpátalján sem. Viktor Baloga, a rendkívüli helyzetek minisztériumának tárcavezetője, a megyei tanács képviselője eltérő nyilatkozatokat adott a kérdésben. Egy április eleji interjúban kifejezetten elítélte a magyaroknak biztosítandó autonómiát, és mint ennek egyik hozadékát, a Tisza-menti választási körzet kialakítását is. Érvelése szerint ugyanis egyrészt nincsen alapja a magyar etnikai alapú autonómiájának, másrészt pedig az érintett kisebbség jogait eddig is tiszteletben tartották Ukrajnában.

Ezzel szemben a zakaparattya.ua hírportálnak a héten azt nyilatkozta, nem lát veszélyt egy magyar többségű választási kerület kialakításában – idézi a Kárpátalja.ma. Erre ugyanis korábban, a vegyes választási rendszer idején is volt példa. Továbbá egyeztetett Bayer Mihállyal is, aki biztosította, hogy a magyar kisebbségnek nincsenek szeparatista törekvései.

Mindeközben a KMKSZ levélben fordult Viktor Janukovics elnökhöz a magyar többségű választási körzet kialakítása érdekében. A felsőbb vezetés támogatása azonban még nem nyilvánult meg. A Központi Választási Bizottság májusban hozza május elején nyilvánosságra a választási kerületek számát és nagyságát.

Ugyanakkor problémát okozhat, hogy a magyar kisebbség politikai képviseletének biztosítása precedenst teremthet, és arra viszont kevés lehetőség van, hogy minden ukrajnában élő nemzeti kisebbségnek hasonló kedvezményeket biztosítsanak.

Ukrán politikusok a magyarok szavazataiért

Igaz, hogy a magyar közösség mintegy 150 ezer főt tesz ki, mégis úgy néz ki, hogy egyes politikai erőknek fontos lehet szavazataik megszerzése. Éppen ezért nem meglepő, hogy a minap látott napvilágot az a cikk, miszerint a sportból a politikába igazolt Vitalij Klicsko a következő választásokon hajlandón lenne magyar jelöltek támogatására.

Ennek feltételeként viszont azt szabja, hogy az adott személy nem kötődjön egyik magyar szervezethez sem – vagy éppen mindkettő támogatását bírja. Bár a kezdő politikus támogatottsága nem egekbe szökő, már tárgyalt Bayer Mihály nagykövettel is, sőt, pártja sajtótájékoztatóján Varelij Packan elítélte a magyar kormányok a kárpátaljai magyarok irányába történő váltakozó támogatását.

A kormányzópárt, a Régiók Pártja sem zárkózik el a magyarok ,,megsegítésétől”. A Kárpáti Igaz Szó portálon közzétett cikk szerint Janukovics pártja a kárpátaljai magyarok parlamenti képviseletének biztosítása érdekében hajlandó lenne magyar képviselőket indítani saját listáján. A végső megoldásként bemutatott szcenárió Gajdos István UMDSZ-elnök, Kovács Miklós KMKSZ-elnök, illetve Brenzovics László indítását irányozta elő.

Az érintettek megkérdezése után azonban ez a teória is félig megdőlt: a KMKSZ ugyanis nem lát megvalósíthatónak semmiféle együttműködést a regnáló párttal. Az UMDSZ – Gajdos szerint – ugyanakkor még 2009-ben kötött egy megállapodást Viktor Janukovics pártjával, ami előirányozta a két szervezet közötti együttműködést a 2012-es választásokra is. Konkrét egyeztetések azonban még nem történtek.

Borús jövő

Tehát a magyarok közötti kibékíthetetlen ellentét, amiről az ukrán lapok – nem alaptalanul cikkeznek – továbbra is él, ami továbbra is veszélynek teszi ki a magyar kisebbség képviseletének maximalizálását az újonnan megválasztandó ukrán törvényhozásban.

Közös nevező továbbra sincs, hiszen míg a magyar vezetés teljes mellszélességgel áll ki a KMKSZ mellett, az ukrán kormánypárt – mondhatni – könnyebben talál közös hangot az UMDSZ-szel. Nem mellékes, hogy a legutóbbi helyhatósági választások során az UMDSZ jóval több szavazatot kapott, minek köszönhetően több képviselője ül (egészen pontosan 49) a járási önkormányzatokban, mint a KMKSZ-nek (, ami 32 képviselőt küldhetett). Bár lehetne a mérleg nyelve egyes területeken a kárpátaljai magyarság, ehelyett az erőfeszítések szétapródózása várható.