Soha nem látott méretű sztrájk Szlovéniában

Szlovénia történetének legnagyobb közalkalmazotti sztrájkjára került sor szerdán, mivel a kormány óriási mértékű megszorításokat készül elfogadtatni a parlamenttel. Az eurózóna egyik legkisebb tagja komoly problémákkal néz szembe: recesszióba forduló gazdaság, növekvő államadóság és magas költségvetési hiány állítja kényszerpályára az alpesi országot. Mihez kezd a nehezen összetákolt kormánykoalíció a befolyásos szakszervezetek haragjával?

„Megmentitek az országot, de tönkreteszitek az embereket„. Ezzel a jelszóval vonultak a tiltakozók az utcákra Szlovéniában, ahol soha nem tapasztalt szintet ért el az elkeseredettség és a politikából való kiábrándultság. Szerda délelőtt több ezer fős tömeg gyűlt össze Ljubljanában a Köztársaság téren, hogy tüntessenek a jobboldali kormány tervezett intézkedései ellen. A demonstrációt támogatandó az összes komolyabb közalkalmazotti szakszervezet sztrájkot hirdetett, melyben összesen százezer fő vett részt.

A Delo napilap tudósítása szerint a munkabeszűntetés gerincét 40 ezer fővel a pedagógusok  adták, de 30 ezer egészségügyi közszolga (az orvosokat kivéve) és nyolcezer rendvédelmi dolgozó is csatlakozott hozzájuk. A sztrájk, bár annak mérete a kétmillió fős lakosságszámot figyelembe véve némileg meglepő, nem ért váratlanul senkit, hiszen azt már egy hónappal ezelőtt bejelentette a legnagyobb szakszervezeti szövetség. Néhány érdekképviseleti vezető a munkabeszűntetés napján arról panaszkodott, hogy egyes helyeken a munkaadók listát készítettek azokról, akik csatlakoztak a sztrájkhoz, máshol pedig a dolgozók levelet kaptak arról, hogy munkamegtagadás esetén egy napi bért levonnak fizetésükből.  A tömeges sztrájk bezárt óvodákat, iskolákat, könyvtárakat és egyéb közfeladatot ellátó intézményeket hagyott maga után. A tűzoltók csak vészhelyzet esetén vonultak ki, az ápolók távolléte miatt a kórházak is csak a legsürgősebb eseteket voltak képesek ellátni, a rendőrség pedig saját megcsappant létszáma miatt sok kisebb szabálysértést átmenetileg elnézett az állampolgároknak.

A február óta hatalmon lévő Janez Janša kormánya megalakulása után óriási, 800 millió eurós takarékossági csomagot hirdetett meg, de mára már egymilliárd eurót szeretne megspórolni az év végéig. A megszorítások legfontosabb elemei a közszolgákat érintik. A kabinet tervei szerint júliustól hét-tíz százalékkal csökkennének a közalkalmazotti bérek, kevesebb lenne a gyermekgondozási segély, a családi pótlék, de a tervek között szerepel az általános forgalmi adó megemelése is. A korrekció elsősorban a pedagógusoknak fog fájni, hiszen nekik a bércsökkenésen túl még megemelt osztálylétszámokkal és kevesebb szabadnappal is számolniuk kell.

A tervekre reagálva több tanári szakszervezeti képviselő is hangoztatta, hogy a szlovén pedagógustársadalom kötelességének érzi, hogy kivegye a részét a spórolásból, így a fizetésének egy részéről még hajlandó is lemondani, de azt elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány forrásmegvonásokkal veszélyeztesse az oktatás színvonalát. A szerdai tüntetésen Branimir Štrukelj, a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának elnöke, jóval harciasabb hangot ütött meg. A képviseleti vezető arról beszélt, hogy a kormány rabja a tipikus neoliberális gazdaságpolitikának, mely a buldózerszerűen ront neki a társadalomnak és csak még több munkanélkülit, illetve szegényt hagy maga mögött. 

A kormányfő érthető okokból már közel sem reagált annyira megértően az eseményekre. Janša a sztrájk előtt egy nappal adott interjút a szlovén állami televíziónak és elmondta, hogy a szakszervezetek akciója nem old meg semmit, sőt, csak ront az ország helyzetén. Hozzátette, hogy a szlovén gazdaság a szakadék szélén táncol, a válság kitörése óta húszezer vállalkozás ment csődbe, és lehetetlen további terheket rakni a privát szektorra. A kormány szerint, míg a versenyszférában 120 ezer ember vesztette el a munkáját az elmúlt három évben, addig az állami szféra kilencezer fővel hízott és ma már eléri a 160 ezres létszámot. A kabinet adatai alapján ráadásul az is igazságtalan, hogy egy közalkalmazott egy évben tízzel több szabadnappal rendelkezik és huszonhárom százalékkal magasabb az átlagfizetése a versenyszférában elhelyezkedőkéhez képest. Itt az idő, hogy a közalkalmazottak elfogadják a realitást – hangsúlyozta a kormányfő.

Ez realitás pedig nem sok jót ígér: 2011-ben a GDP a megelőző év enyhe emelkedése után 0,2 százalékkal csökkent, idén pedig újabb 0,9 százalékos zsugorodás várható a legfontosabb exportpartnerek (Olaszország) válsága és a gyenge hazai fogyasztás miatt. A munkanélküliség a 2008-as hét százalékos szintről 11 százalék fölé emelkedett, míg a GDP-arányos államadósság 47,6 százalékon áll a négy évvel ezelőtti 21,9 százalékos szinthez képest. Nem véletlen tehát, hogy a Janša-kormány legfőbb feladatának a negatív tendenciák megfordítását tekinti, ehhez pedig 3,5 százalékra akarja levinni a költségvetési hiányt a tavalyi 6,4 százalékról.

A kabinet látszólag felkészült a mélyreható változások véghezvitelére. A mostani elégedetlenséget látva azonban megállapítható, hogy kőkemény kihívások állnak az ötpárti koalíció előtt, melynek még az egybetartása sem ígérkezik egyszerű feladatnak. A bizonytalanságot az is fokozza, hogy a Szlovéniában erős szakszervezetek bármikor képesek bevetni a népszavazás fegyverét bármely intézkedés ellen, mint történt az tavaly a nyugdíjreform esetében is. A feladat adott: vagy sikerül a szlovén bajokra orvosságot találni, vagy félő, hogy egy újabb eurózóna tag helyzete rendül meg végzetesen.