Barroso kevesli a szolidaritást

Összesen 380 milliárd eurót nyom az a csomag, amellyel az Európai Unió és a nemzetközi intézmények Görögország talpra állítását segítik – húzza alá egy szerdán bemutatott bizottsági közlemény. Brüsszel azzal bíztat, hogy már 2012 végén érezhetők lesznek az első eredmények.

A Görögországnak a válság kezdete óta nyújtott teljes nemzetközi pénzügyi segítség volumene eléri a 380 milliárd eurót, ami a görög GDP 177 százalékának felel meg – állapítja meg egy szerdán közzétett bizottsági közlemény, amely áttekintést ad azokról az erőfeszítésekről, amelyek révén az EU talpa próbálja állítani a gazdaságilag és pénzügyileg megroppant országot.

A Bizottság példa nélkülinek minősíti a Görögországgal szemben megmutatkozó szolidaritást, azt sugallva, hogy a második világháborút követően Nyugat-Európa újjáépítéséhez nyújtott Marshall-segély sem összemérhető vele volumenében. Az Egyesült Államok 1948 és 1951 között 13 milliárd dollárt adott vissza nem térítendő támogatások és kisebb részt kölcsönök formájában Nyugat-Európa országainak. A teljes keret az amerikai GDP 5 százaléka, a kedvezményezett országok egyesített GDP-jének pedig a 2,1 százaléka volt.

A 380 milliárd eurónyira becsült görög „Marshall-segély” az EU GDP-jének 3 százaléka, amiből fejenként 33 600 euró jut minden egyes görög állampolgárra. Az összegből 240 milliárd euró az EU és az IMF által nyújtott kölcsönökből, 100 milliárd euróból pedig a magánbefektetők által vállalt adósságleírásból származik. 40 milliárd eurót tesz ki az az összeg, ami Görögország számára 2007 és 2013 között támogatásként elérhető az uniós költségvetésből. Ebből nagyjából 20-20 milliárd euró a kohéziós alapból és az agrártámogatásokból származik.

„A görögök eltökéltségével és az EU teljes támogatásával jobbá tehetjük Görögországot: azt szeretném mondani a görög népnek, hogy együtt sikerrel járhatunk” – jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülésén José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke.

A közlemény leszögezi, hogy időre lesz szükség, mire a nemrég elfogadott többéves kiigazítási program teljesen érezteti majd a hatását. Ennek ellenére a Bizottság úgy véli, hogy a program három területen történő következetes végrehajtásával 2012 végére már biztató eredményeket lehet majd felmutatni. Ezek: a közpénzügyek kiadási és bevételi oldalának stabilizálása; a bankok újratőkésítésével és a kkv-k számára elérhető hitelek biztosításával beindítani a reálgazdaság finanszírozását; az üzleti környezet sürgető átalakításával ismét vonzó befektetési célponttá alakítani az országot és növelni egyúttal az állások számát.

Barroso beszédében kitért arra, hogy az Európai Bizottság szerdán elfogadott egy nagyívű foglalkoztatási csomagot (erről lásd külön anyagunkat), ami iránymutatásokat kíván adni a munkahelyteremtéshez, elsősorban olyan területeken, így a zöld gazdaság, az egészségügy és az infokommunikációs technológiai szektor, ahol nagy potenciálja van a munkahelyteremtésnek. Később Olli Rehn, már a plenáris vita záró szakaszában megemlítette, hogy csak a zöld szektorban tíz év alatt 20 millió új állást lehetne létrehozni.

Barroso azért szállt síkra, hogy a növekedést ne az adósság növelésének, hanem a versenyképesség javításának árán próbálják beindítani, és annak szociálisan befogadónak, környezetvédelmi szempontból pedig fenntarthatónak kell lennie.

„Nincs erős gazdaság erős valuta nélkül, erős Európa elképzelhetetlen erős euró nélkül. Ezért nem meglepő, hogy azok, akik elleneznek egy erős Európát, mindent megtesznek az euró aláásása érdekében” – szögezte le a Bizottság elnöke. Úgy vélte, hogy a költségvetési fegyelmet konvergenciának is kísérnie kell, a felelősséget szolidaritással kell párba állítani. „És úgy látom, hogy európai szinten nem teszünk eleget a szolidaritás terén” – tette hozzá.

Olli Rehn közölte, hogy a Bizottság hamarosan ismertetni fogja a stabilitási kötvényről készült zöld könyvben meghirdetett konzultáció eredményeit. Ő is hangsúlyozta, hogy az államadósság részleges kölcsönös átvállalása a költségvetési fegyelem szigorításával párhuzamosan kell, hogy végbemenjen.

Barroso elmondta, hogy a Bizottság májusban prezentálja országspecifikus ajánlásait a 2020-as gazdasági stratégia és az európai szemeszter keretében.

A gazdasági és pénzügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság kezdete óta uniós szinten a GDP 60 százalékáról 90 százalékra nőtt az államadósság, ami már akadályozza a növekedést. Rehn szerint kettős stratégiát kell követni, ami a fiskális konszolidáció mellett a fenntartható növekedés megcélzását jelenti. Elmondta, hogy a Bizottság a következő hetekben a legfrissebb hiánystatisztikák és a május 11-i tavaszi gazdasági előrejelzés ismeretében értékelni fogja a fiskális politikákat az EU-ban, és döntést hoz arról, hogyan teremtsenek egyensúlyt a két pillér között.

A vitában felszólaló képviselők közül többen is amellett, hogy dicsérték a Bizottság megközelítését, annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az a növekedés szempontjából nem elegendő. Ezért többen közülük egy növekedési kezdeményezést sürgettek. „Az európai költségvetés az egyike kell, hogy legyen az európai gazdaság talpra állítását segítő kulcsfontosságú eszközöknek. Ezért egy közös kezdeményezést javaslok a növekedés mellett. Egy olyan kezdeményezést, ami az uniós büdzsét egy befektetési tartalékká alakítaná mindenki számára. A növekedés elvének a szubszidiaritás elvével azonos szinten kell lennie. A jövőben ezen elv szerint minden uniós politikának tanúbizonyságot kell adnia a növekedéshez való hozzájárulásáról. Ha nincs növekedési potenciál benne, akkor nem lehet kiadás” – közölte Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője.

Hannes Swoboda, az európai szocialisták és demokraták frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyteremtésben sikeres uniós tagállamok nem a szociális biztonság leépítésével értek el eredményt, a szociális biztonság növelése szerinte nem áll a nagyobb növekedés útjában, ahogy azt sokan hirdetik. Arra is figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül a munkanélküliség elleni küzdelemben előrelépni, „valamennyien a Titanic sorsára juthatunk”.

Guy Verhofstadt, az európai liberálisok vezérszónoka arra emlékeztetett, hogy éppen egy hónappal ezelőtt a Parlament és az egész EU kincstári optimizmustól volt hangos, számos európai vezető úgy vélte, hogy Európa túljutott a válságon, ami tévesnek bizonyult. A belga liberális szerint egyértelmű, hogy új stratégia kell, ezért egy új növekedési terv kidolgozására sürgette Barroso bizottsági elnököt. Verhofstadt botrányosnak nevezte azt, hogy a nagy görög politikai pártok 29 millió eurót szavaztak meg maguknak a választási kampányra. Úgy vélte, hogy ez teljesen ellentmond a Görögország és a trojka által aláírt egyetértési nyilatkozatnak és fellépésre sürgette a Bizottságot.

Rebecca Harms, a zöldek társelnöke úgy vélte, hogy Európa nem használta ki megfelelően az Európai Központi Bank hitelprogramja által teremtett kedvező pillanatot. A német politikus recesszió elleni politikát sürgetett.

Martin Callanan (brit konzervatív), az Európai Konzervatívok és Reformisták vezére szerint csak két kiút van a jelenlegi helyzetből. Vagy Németország és Észak-Európa polgárai elfogadják a teljes fiskális uniót és ami ezzel jár, a folyamatos pénzügyi transzfert Európa déli felének, vagy Görögországnak el kell hagynia a valutaövezetet. Nigel Farage, az eurószkeptikus függetlenek vezérszónoka az euró végítéletét vizionálta, és úgy vélte, hogy egyetlen pennyt sem szabad vesztegetni az euró megmentésére.