Dilma Washingtonban: egy hullámzó barátság újabb fejezete

A két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Brazília vezetőinek találkozójára került sor a napokban Washingtonban. A kétoldalú együttműködések erősítése mindkét ország érdeke, bár az USA számára Brazília nyitása Kína felé még inkább sürgetővé teszi a dél-amerikai országgal kapcsolatos politikájának átgondolását.

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hétfőn a Fehér Házban fogadta brazil kollégáját, Dilma Rousseffet, hogy találkozójukkal megerősítsék az országaik közötti kétoldalú együttműködéseket többek között a kereskedelem, az energia és az oktatás terén. A kétoldal egyeztetésen szó esett külpolitikai kérdésekről is, a Kubával és Iránnal kapcsolatos eltérő nézőpontokról – számolt be az Infolatam. 

A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint Rousseff – aki megválasztása óta először tett hivatalos látogatást amerikai kollégájánál – és Obama kihasználta az alkalmat arra is, hogy elemezzék a különböző területeken elért eredményeket. 

A csúcstalálkozó egyes elemzők szerint az USA számára lehetőség arra, hogy átgondolja eddigi az egyre jelentősebb gazdasági erővel bíró déli ország irányába tanúsított hozzáállását. S azt is, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan támogassa Brazília régóta dédelgetett álmát, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó helyének elfoglalását.

Társak vagy riválisok?

Az USA hosszú évtizedeken keresztül számított a jelenleg a világ hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkező Brazília első számú kereskedelmi partnerének, azonban a helyzet megváltozott, a dél-amerikai országnak jelenleg Kína jelenti az export terén a fő célországot.

Brazília gazdasági erejét, az abban rejlő lehetőségeket mi sem mutatja jobban, mint hogy alig egy évtizede még az általános latin-amerikai problémákat osztva, a brazil kormány is hiperinflációval és bizonytalan politikai felépítménnyel küzdött. Napjainkra az ország adja a dél-amerikai kontinens GDP-jének 40 százalékát, a feltörekvő gazdaságok nemzetközi szervezetének, a BRICS-nek a tagja (Oroszország, Indía, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság mellett), és aktívan keresi szerepét olyan szervezetekben, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.

Egyes vélemények szerint a BRICS feltörekvése intő jel az USA számára, hogy komoly stratégiai partnerként tekintsen Brazíliára, úgy ahogy Indiára is. „Brazília rendkívül fontos szerepet tölt be a világszínpadon mind gazdasági, mind politikai szempontból, és sok brazil gondolja úgy, hogy Obamának és az Egyesült Államoknak komolyabban kellene vennie őket” – mondja David Fleisher, az Universidade de Brasília politológusa.

Moises Naim, a Canegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (Carnegie Endowment for International Peace ) képviselője szerint az Egyesült Államoknak egy 20-30 évre szóló kapcsolat stratégiájának kidolgozásán kellene gondolkodnia Brazíliával kapcsolatban, ahelyett, hogy „tétlenül nézi”, ahogy a dél-amerikai ország Kínához és a BRICS többi tagjához közeledik. 

Michael Shifter, az Amerika-közi Párbeszéd (Diálogo Interamericano) elnöke szerint „bizonyos szinten Brazília regionális szintű ereje megkérdőjelezhetetlen. Dél-Amerikában különösen jelentős a befolyása, míg az Egyesült Államok politikai jelenléte csekély és kevésbé aktív”. 

Bár az USA elismerte Brazília utóbbi években elért fejlődését, még mindig kétségeik vannak afelől, hogy a brazil kormány képes lesz-e élni lehetőségeivel. „Az egész világ tisztában van azzal, hogy mi vagyunk a két legnagyobb és legsokszínűbb demokrácia, a leghatalmasabb gazdasággal a féltekénken. De amiről nem szabad megfeledkeznünk, éppen amiatt, mert demokráciák vagyunk, az a különleges kötelességünk, hogy megvédjük értékeinket” – nyilatkozta Hillary Clinton. 

Ezzel az amerikai külügyminiszter arra utalt, hogy az előző brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva megpróbálta a közvetítő szerepét magára vállalni Iránnal szemben olyan feltételek mellett, amelyek Washington számára gyengítették a közel-keleti ország elszigetelésére irányuló nemzetközi törekvéseket. Bár Rousseff már nem követte elődjét, azonban a jelenlegi brazil kormány továbbra sem ért egyet, és nem támogatja az amerikai külpolitikát Szíriával és Iránnal szemben. 

A két ország belpolitikai helyzetének különbözőségét mutatja, hogy Rousseff és Lula mindketten a baloldali (munkáspárti) értékeket képviselő pártból kerültek ki, amelyek az USA számára bizalmatlanságot keltettek, a republikánusok némi szkepticizmussal kísérték figyelemmel a déli országban történő változásokat.

Napirendi kérdések

1. Energiapiaci befektetések

Az USA élénk érdeklődést tanúsít a brazil energiapiaci befektetések iránt, hiszen napjainkban a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak érzékenyen érintik az amerikai polgárokat is. 

Az Obama-adminisztráció tárgyalásokat kíván folytatni arról, hogyan juthatna az Egyesült Államok fontos szerephez a brazil kőolajkitermelésben. Az ügy kényes voltát az amerikai Chevron olajcég elleni kártérítési per adja, ugyanis a brazil partoknál két tengeri olajszivárgás miatt a 22 milliárd dolláros kártérítés mellett bűnvádi eljárást is kezdeményezett a brazil államügyész a Chevron és a svájci Transocean cég vezető tisztviselői ellen.

2. Külpolitika

A gazdasági témák mellett Rousseff látogatását Washington arra is kiváló alkalomnak találta, hogy Brazília támogatását kérjék a nukleáris programja miatt Iránnal szemben alkalmazandó súlyosabb szankciók bevetésében.

A másik külpolitikai jellegű kérdés, mely szóba került: Kuba részvétele a Amerikai Csúcstalálkozón, melyre jövő hét végén kerül sor a kolumbiai Cartagena de Indiasban. Hivatalos brazil források szerint Rousseff a latin-amerikai országok többségének véleményét tolmácsolta Obamának, mely szerint a Cartagenában megrendezésre kerülő találkozó lesz az utolsó Kuba nélküli összamerikai csúcs.

Rousseff felrótta az Egyesült Államok által alkalmazott leértékelési politikát, mivel az rontja a brazil export versenyképességét külföldön.

3. Turizmus

A Reuters Hírügynökség szerint Egyesült Államok hajlandó arra, hogy a brazil állampolgárok számára megkönnyítse a vízumhoz jutás lehetőségét, hogy könnyebben utazhassanak az USA-ba. 

4. Katonai és stratégiai együttműködés

Brazília szeretné megerősíteni a katonai és stratégiai együttműködést Washingtonnal, amelyben azonban visszalépésként értékelték, hogy februárban az Amerikai Légierő megszakított egy fontos szerződéssel kapcsolatos eljárást a brazil repülőgépgyártó céggel, az Embraer-rel.