NATO bázis létesülhet Oroszországban

Heves tiltakozásokat váltott ki a Kreml azon szándéka, mely szerint az afganisztáni logisztikai műveletek végrehajtásához NATO központ létrehozását engedélyezi a Volga régióbeli Uljanovszk városában. A döntés ellenzői szerint a megállapodás nemcsak aláásná Oroszország nemzeti érdekeit, de egyben az ország biztonságát is veszélyeztetné. A Ria hírügynökség elemzői azonban alaptalannak nevezik az ettől való félelmet, és szerintük a bázis megalakítása nagyban hozzájárulna Moszkva Washingtonnal, valamint a NATO tagállamokkal való kapcsolata rendezéséhez.

A terv szerint, melyet a múlt héten hozott nyilvánoságra az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov, Moszkva előkészületeket tesz arra vonatkozóan, hogy a NATO az uljanovszki repülőteret katonák illetve hadi áruk szállítására használja Afganisztánba és vissza. A döntés azt követően született meg, hogy a NATO bejelentette, 2014-ben kivonja csapatait Afganisztánból. Az orosz hatóságok kitartanak amellett, hogy az ún. NATO „bázis” nem lesz több, mint egy logisztikai központ: a rakományt Afganisztánból repülőgépek szállítják a központba, onnan pedig vonaton halad majd tovább Európába.

Az orosz kommunista párt szerint ez egyáltalán nem biztos. A héten kibocsátott nyilatkozatukban határozottan elítélik a kormánynak azt a szándékát, mely külföldi katonai erők jelenlétét biztosítaná az országban, a megállapodást pedig teljesen elfogadhatatlannak tartják. Álláspontjuk szerint a kérdésről egy országos és egy helyi népszavazást kellene tartani.

A Ria Novosti elemzői szerint ez a jövőbeni döntés egy „gyakorlati” lépés lenne, mely kölcsönösen kedvezően hatna a nyugati országok és Oroszország kapcsolatára. Alekszander Kramcsikin, a moszkvai székhelyű Politikai és Katonai Elemző Intézet vezető elemzője szerint, a döntést körülvevő „hisztéria” egyáltalán nem meglepő. „A Kreml most saját propagandájának következményeivel szembesül. Az orosz vezetés rájött arra, hogy a NATO jelenléte Afganisztánban sokkal inkább Oroszország, mint a NATO érdeke, mivel Afganisztán inkább Oroszországot, mint a NATO tagállamokat fenyegeti.”

Egy másik megkérdezett elemző, Alekszej Arbatov, a moszkvai Carnegie Centertől elmondta, hogy Moszkva és Washington együttműködése ebben az ügyben abszolút helytálló, annak ellenére, hogy Oroszország és az USA eltérő módon vélekedik számos kérdést illetően. Véleménye szerint ez a megállapodás azt példázza, hogy teljesen különböző országok, „közös érdekeik” miatt mégis hatékonyan képesek együttműködni.

„A hidegháborúnak vége”

Oroszország 2009 óta engedélyezi a területén keresztül történő szállítást a NATO csapatoknak, egyfajta alternatívaként, mivel a Pakisztánon való áthaladás során gyakran éri katonai támadás a NATO konvojokat. Most azonban, hogy Washington viszonya egyre feszültebbé vált Pakisztánnal, illetve Kirgizisztán is jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani az USA manaszi légibázisra vonatkozó haszonbérleti szerződését, elemzők szerint az Oroszországgal való együttműködés kiemelkedően fontossá vált az USA és a NATO szövetségesek számára. Egy új, logisztikai központ létrehozása Uljanovszkában biztosítaná a megígért 2014-es határidő betartását a csapatok kivonására, ezzel pedig az USA véget vethetne a már több, mint egy évtizede tartó költséges háborújának Afganisztánban.

Lavrov azonban a múlt héten „mesterkéltnek” nevezte a 2014-es időpontot. Szerinte eslődleges célként az afgán biztonsági erők által is támogatott alapvető rend létrehozását és fenntartását kell elérni az országban. Arbatov is azon a véleményen van, hogy Oroszország számára kedvezőbb lenne, ha a nemzetközi csapatok továbbra is Afganisztánban maradnának. Mivel azonban elhatározták, hogy kivonulnak, így szerinte Moszkvának nem marad más lehetősége, mint biztosítani azt, hogy nem nehezíti meg hazaútjukat.

Oroszország továbbá kereskedelmi előnyökhöz is jutna a megállapodás létrejöttével: a központ létrehozatala több tíz millió dollár bevételt jelent az ország számára. További megkérdezett elemzők szerint Oroszország szerencsésnek mondhatja magát, hogy az USA és a NATO beavatkozott az afganisztáni helyzetbe, hiszen ellenkező esetben Moszkvának kellett volna komoly lépéseket megtennie déli határainak védelme érdekében. Szergej Oznobiscsev, politikai elemző szerint „a hidegháborúnak már rég vége”, ezért nincs értelme az orosz nemzet biztonságát fenyegető helyzetről beszélni. Vlagyimir Putyint előrelátó embernek nevezi, aki felismerte az USA-val való együttműködés előnyeit az afganisztáni kérdést illetően, és ezért tette meg ezeket a lépéseket. A Ria hírügynökség szerint azonban a dolog iróniáját az adja, hogy Putyin köztudottan gyanakvó az ameriakai szövetségesekkel szemben.

„A drogdílereknek nincs szüksége a NATO segítségére”

A központ létesítését ellenzők aggodalmukat fejezték ki azt illetően, hogy a NATO szállítmányokkal együtt drog is érkezhet az országba. A hét során körülbelül 80 uljanovszki helyi lakos tüntetett a kormány terve ellen, és azt hangoztatták, hogy a bázis létrehozatala csupán egy újabb drogkereskdelemi utat nyit az országban.

Arbatov azonban alaptalannak nevezte az ettől való félelmet. Elmondása szerint nem titok, hogy az Afganisztánban szolgáló katonák és csapatok illegális drogügyletekbe való keveredésére volt már példa. Azonban az uljanovszki központ Oroszország részeitől elkülönítetten fog működni, és, ha a NATO gépek drogot hoznának az országba, a megfelő ellenőrzés akkor is garantálja, hogy az a reptér határain túl nem juthat. Továbbá, az afganisztáni berakodásnál orosz sepcialistákat is bevonnak a szállítmányok ellenőrzésébe.

Más elemzők azonban eltérő állásponton vannak. Véleményük szerint a drog maffia elegendő szállítási úttal rendelkezik Oroszországban, és az uljanovszki bázis létrehozásával csak újabb drog kereskedők szivárognának az országba, épp ezért a drog maffiának nincs szüksége a NATO támogatására.

A döntést övező tüntetések csillapítására Lavrov a múlt héten elmondta az orosz parlamentben, hogy a kormány még nem adott zöld utat az uljanovszki bázis létrehozásáról szóló megállapodásnak, az továbbra is megfontolás tárgyát képezi. Továbbá megjegyezte, hogy a megállapodás épp a terrorizmus és az afgán drogkereskedelem gyökereinek kiírtásához járulna hozzá.

A kapcsolatok stabilizálása

A NATO azon terve, mely szerint európai rakétavédelmi pajzsot alakít ki Oroszország nyugati határaihoz közel, továbbra is surlódási pont maradt Moszkva és a nyugati országok között.  A pénteki Euroatlanti Biztonsági Fórumon Moszkvában Dimitrij Medvegyev elnök elmondta, hogy Oroszország nyitott a rakétavédelmi központ létrehozására vonatkozó tárgyalásokat illetően, azonban az idő előrehaladtával az arra alkalmas lehetőségek száma csökken.

Az USA vezette rakétavédelmi projekt kialakítására vonatkozó tárgyalás patthelyzetre jutott Mozskva és a NATO szövetségesek között, mivel Oroszország azt kérte a nyugati országoktól, hogy egy jogilag kötelező erejű dokumentumban garantálják, hogy a központ megalakítása nem Oroszország ellen irányul majd. Az USA szerint azonban a létesítmény az olyan országok, mint Irán és Észak-Korea elleni védelmet szolgálná. Medvegyev szerint a rakétavédelmi központ kérdése a jövőbeni orosz-NATO együttműködés „tesztje” lehet. A pénteki találkozón elmondta továbbá, hogy helytelennek tartja azt az egyre népszerűbbé váló koncepciót, mely szerint a nem NATO tagállamokra, „burkolt ellenségként illetve nemzetközi vesztesként” tekintenek.

Arbatov azonban arra figyelmezetet, hogyha Oroszország az uljanovszki bázist használná fel „zsarolási” alapként a rakétavédelmi központtal szemben, az hátrányosan érintené Moszkva és Washington kapcsolatát. „Ha azt mondjuk, hogy bezárjuk a bázist, amennyiben nem garantálják írásban, hogy a rakétavédelmi központ megalakítása nem irányul Oroszország ellen, az kedvezőtlen lenne mindkét ország számára. Nem tennének többet ilyen engedményt, ahogy mi sem, ha a helyükben lennénk” – mondta Arbatov. Ellenkező esteben azonban, ha Moszkva támogatását fejezi ki, az fontos stabilizációja lehet a két ország és a NATO-val való viszonyának.