Történelmi döntés után újabb kérdések Hágában

Szerda délelőtt közel tízéves fennállásának fontos mérföldkövéhez érkezett a Nemzetközi Büntetőbíróság: háborús bűnök vádjával bűnösnek találta Thomas Lubanga kongói milíciavezért. Az ítéletet követő megoszló vélemények viszont felvetik a kérdést, hogy milyen jövő várhat az ICC-re.

Hat év munkája

A háborús bűnök vádjával bűnösnek talált Thomas Lubanga ügye több okból is történelmi jelentőségű: a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) 2002-es felállása óta először hozott ítéletet, illetve Lubanga előtt még senkit nem ítéltek el gyerekkatonák alkalmazása miatt.

A folyamat minden igyekezet ellenére sem volt gyors és zökkenőmentes. Ugyan Luis Moreno-Ocampo ICC-főügyész a minél előbbi ítélethozatalt szem előtt tartva mindössze a gyerekkatonákkal kapcsolatos vádakra koncentrált, a 2009-ben indult pert a bizonyítékok körül már a kezdetekkor kialakult viták miatt többször is felfüggesztették.

Még 2008-ban, mindössze tíz nappal az első tárgyalás kitűzött időpontja előtt a bíróság úgy döntött, hogy Lubanga tisztességes eljáráshoz való joga sérült volna, mivel a vád képviselői nem hozták időben nyilvánosságra bizonyítékaikat. 2009-ben ismételten bizonyítékok miatt szünetelt a per, 2010-ben pedig az azok felkutatásáért felelős közvetítők kilétének felfedése állt a viták középpontjában – mindezek miatt a zárónyilatkozatokra csak 2011 augusztusában kerülhetett sor. A büntetés mértékéről a Bíróság április 18-i ülésén hoznak döntést.

De van-e ok az örömre?

Az ICC ítéletét többnyire örömmel fogadták: az Egyesült Államok közleményben üdvözölte a döntést, több jogvédő szervezet megelégedését fejezte ki az ügy kimenetelével kapcsolatban, Ban Ki-mún ENSZ-főtitkár pedig „fontos előrelépésnek” tartja a Hágában történteket.

A helyeslők nagy száma mellett viszont bőven akadtak olyanok, akik találtak kifogásolnivalót az ICC eljárásában. A Lubanga által vezetett Kongói Hazafiak Szövetségének (Union des Patriotes Congolais, UPC) aktivistái, a vádlott családtagjai, kollégái, de még egykori gyerekkatonák is lesújtva fogadták az ítéletről szóló híreket. Többen is elfogultsággal vádolták meg a Bíróságot, amiért a jelenleg is tárgyalt ügyek vádlottjai kivétel nélkül afrikaiak. Mások a körülmények nem megfelelő ismeretét rótták fel a testületnek: indoklásuk szerint a besorozott gyerekkatonákra a Kongó Felszabadítása Hazafias Erőin (Forces Patriotiques pour la Libération du Congo, FPLC) kívül sokkal rosszabb sors várt volna, a szervezeten belül legalább valamiféle védelemre számíthattak.

Ugyan az emberi jogi aktivisták többsége pozitívan állt az ICC döntéséhez, Michael Bochenek, az Amnesty International tagja kritikával illette Moreno-Ocampót, amiért a rengeteg lehetőség közül mindössze egyetlen vádpontra koncentrált.  Meglátása szerint hiba volt figyelmen kívül hagyni a Lubanga és milíciája által elkövetett szexuális bűncselekményeket. Véleményét osztja Raphaël Wakenge, a Kongói Koalíció az Átmeneti Igazságszolgáltatásért (Coalition Congolaise pour la Justice Transitionnelle, CCJT) elnöke, hozzátéve, hogy az ilyen esetek áldozatainak keserű ízt fog a szájában hagyni, amiért látszólag figyelmen kívül hagyták a velük történteket.

Feljövőben az ICC?

Az eltérő vélemények ismeretében nem csoda, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság jövőjéről is egészen különböző elképzelések születtek. Az egyik álláspont szerint az első ügy sikerét követően, a kezdeti gyermekbetegségeket kinőve a Bíróság a jövőben végre hatékonyan tudja végezni munkáját.

Ennek gátat szabhat, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja (az Egyesült Államok, Kína és Oroszország) még mindig nem ratifikálta a Bíróságot létrehozó Római Statútumot, sőt az USA – korábban példátlan módon – a Bush-adminisztráció alatt a szerződés aláírását is visszavonta. Némi bizakodásra adhat okot, hogy az Obama-kormányzat bizonyos kérdésekben már hajlandó együttműködni az ICC-vel, de még így is sok égető fontosságú kérdés vizsgálata várat magára.

Reed Brody, a Human Rights Watch tanácsadója viszont úgy véli, hogy a hiányosságokért nem a Bíróság felelős. Elmondása szerint a kialakult helyzetért a Biztonsági Tanács és a jelenlegi világrend okolható, a nemzetközi jog ugyanis „nem vákuumban működik”.

Üzenet Konynak

Lubanga ügyével kapcsolatban megkerülhetetlen Joseph Kony, az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) vezetőjének megemlítése, akit az ICC ugyanúgy háborús bűnök és gyerekkatonák alkalmazása miatt köröz. Ugyan a hágai tárgyalást Angelina Jolie jelenléte ellenére jelentősen kisebb médiafigyelem kísérte, mint Kony keresését (a gerillavezér nevét a köztudatba berobbantó YouTube-videót már több mint 80 milliószor látták), sokan mégis abban reménykednek, hogy az ítélet jelzésként szolgálhat a Kongóban bujkáló milicista felé, hogy ő sem kerülheti el sokáig az igazságszolgáltatást.

Annyi mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a Lubanga perében hozott döntés nagyobb hatással lesz a gyermekkatonák alkalmazásának visszaszorítására, mint a kritikák által túlzottan leegyszerűsítettnek talált Kony 2012 videó.