Így szavaznának a szlovákiai magyarok

A FOCUS ügynökség március 6-án nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint a Híd 7 %-ot, az MKP pedig 3,9 %-ot kapna a szombati parlamenti választásokon. Meglehetősen nagy, 32,5 % azok aránya, akik nem akartak vagy nem tudtak választ adni a kérdésre, hogy mennek-e szavazni és kit választanának. Martin Slosiariktól, az ügynökség kutatási igazgatójától a Parameter azt kérdezte, hogy a Híd és az MKP választói másként viselkednek-e, mint 2 évvel ezelőtt, amikor a választásokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolnak.

A felméréseinkből az derül ki, hogy a szlovákiai magyar választók körében az elmúlt két évben nem történt jelentős változás. A 2010-es választások előtt a felmérések azt mutatták, hogy a Híd és az MKP magyar szavazóinak aránya nagyjából kettő az egyhez, ez megfelelt a választási eredménynek is. Az MKP valamivel több mint 4 %-ot kapott, a Híd több mint 8 %-ot, ebből másfél százalék lehetett a szlovák választó, tehát a magyar választóktól a Híd két éve  kb. 6 – 6,5 % szavazatot kaphatott. Ha ezt a kettőt összeadjuk, akkor kijön az a 10 – 10,5 %-os szavazóbázis, amire a magyar pártok Szlovákiában számíthatnak.

A elmúlt hónapok felmérései azt mutatják, hogy a szlovákiai magyar szavazók aránya nagyjából ma is 60 : 40 százalék a Híd javára. Alapvető kérdés azonban, hogy a voksolás napján a választópolgárok hogyan viselkednek majd. Kérdés, hogy az MKP szavazói az utolsó pillanatban nem félnek-e majd attól, hogy a szavazataik elvesznek, és ezért nem választják-e majd inkább a Híd pártját. Ugyanakkor ebből a logikából kiindulva a választók egy része teljesen ellenkezőleg is gondolkodhat. A Híd szimpatizánsai akár arra is gondolhatnak, hogy pártjuk már úgyis bent van a parlamentben és jó lenne, ha bekerülne a másik magyar párt is, és ezért végül az MKP-ra adják le a voksukat. Ez azonban akár mementó is lehetne a Híd-nak, hiszen az eredmények igencsak szorosak lehetnének.

Nem állítom, hogy akár az is előfordulhatna, hogy ebben az esetben mindkét magyar párt kimaradna a parlamentből, ezt tartom a legkevésbé valószínűnek, de ez sincs kizárva. Azt látom a legvalószínűbbnek, hogy a Híd elegendő szavazatot kap a parlamentbe való bejutáshoz, alacsony részvételi arány mellett  – amit a kutatások előrevetítenek – pedig esélye van az MKP-nak is az 5 %-os küszöb átlépéséhez. Mondok egy példát. Ha az MKP ugyanannyi szavazatot kapna mint 2010-ben, de a választási részvétel 50 % alatt lenne, a párt megszerezné a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 %-ot. A Híd-nak van még egy előnye az MKP-val szemben, mégpedig az, hogy a szlovák szavazókat is meg tudja szólítani. Ezen a területen az MKP meglehetősen bezárkózott.

Mennyire nagy a választói kedv a szlovákiai magyarok körében?

Az emberek szavazókedve ebben a régióban nagyobb, mint országos szinten. Ugyanakkor itt is vannak bizonytalan szavazók. De míg országos szinten a megkérdezettek több mint 32 százaléka nem tudta vagy nem akarta megmondani, hogy megy-e szavazni és kire adja le a voksát, addig a szlovákiai magyarok körében ez az arány kisebb.

Tudatosítani kell, hogy a Híd és az MKP szavazóinak nagy része nem zárja ki a másik pártot. A szlovákiai magyar választópolgárok döntő többsége nem állítja annyira szembe ezt a két politikai erőt, mint maguk a politikusok – mármint hogy utálják egymást, hogy el sem viselik a másikat és nem voltak képesek a választások előtt együttműködni. Hisz a közösség szempontjából az együttműködés lett volna a legjobb, mert biztosan nem vesztek volna el magyar szavazatok. A megkérdezettek nagy része a kérdéseinkre azt válaszolta, ha nem a Hidat választaná, akkor a második alternatíva az MKP lenne, és fordítva. Úgy is fogalmazhatok, hogy ez nem két kizárólagos választói csoport, csak a politikusok kizárólagosak. Szerintem, ha feltennénk a kérdést, hogy ez a két párt együttműködjön-e, akkor a választók többsége egyértelmű igennel válaszolna.

Milyen volt a Híd és az MKP idei kampánya, ha összehasonlítjuk a két évvel ezelőtti kampánnyal?

A Híd tulajdonképpen folytatta a 2010-es kampányt. Ennek húzóembere Bugár Béla, mint fontos politikus, meghatározó személyiség. Továbbra is igaz, hogy Bugár Béla bizonyos prototípusa a jó szlovákiai politikusnak, akit a szlovák társadalom egy része is elfogad. Ezért számíthat a Híd most is szlovák szavazatokra. Jelentős eleme a kampánynak a nyitottság, valamint a magyarok és szlovákok közötti kapcsolat fontosságának kiemelése.

Az MKP továbbra is meglehetősen magába zárkózott párt. Mintha teljesen lemondtak volna arról, hogy a szlovák választókat is megszólítsák, elsősorban a magyar választókra orientálódnának. Az az érzésem, hogy a FIDESZ-hez való szoros kötődés bizonyos mértékig korlátozza az MKP koalíciós potenciálját és nem kell, hogy ez minden MKP szavazónak szimpatikus legyen. Ezek az emberek Szlovákiában élnek, többségüket nem az izgatja, hogy mit kell megoldania a magyar kormánynak, az itteni problémák megoldására helyezik a hangsúlyt. Az idei kampányban azonban az MKP nem támadta annyira a Hidat, mint 2 éve, legalább ezt a hibát nem követték el.

Hogyan gondolkodnak a szlovákiai magyar választópolgárok a lehetséges kormánykoalícióról?

A felmérések szerint nagyon fontos nekik, hogy a magyarok kormányban legyenek. Elsősorban azt akarják, hogy a kormány védje az érdekeiket, csak ezután érdekes, hogy ez a kormány jobb- vagy baloldali. Nem állítom, hogy ez a többség, de biztos, hogy jóval kisebb náluk pl. a baloldallal való szembenállás, mint az SDKÚ vagy az SAS szavazói között.  A magyar szavazók úgy gondolkodnak, hogy eredményeket a saját közösségük számára kizárólag a kormányon belül érhetnek el.

Nyitottak-e a szlovákiai magyar szavazók a szlovák pártok felé?

Csak nagyon kis mértékben. Egy számjegyű azon magyar szavazók aránya, akik szlovák pártra szavaznának.  A szociális biztonság előtérbe helyezése miatt vannak, pl. magyar szimpatizánsai a Smer-nek is, de ez nagyon kevés. Létezik némi támogatottsága a szlovákiai magyarok körében az SDKÚ-nak és a SAS-nak, de ez csak töredéke a Híd és az MKP támogatottságának.