Jogokat követelnek a csángóknak Bukaresttől

Példásnak tartja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a szerbiai vlachok jogai melletti román kiállást abban a közleményben, amelyet a hét végén juttatott el az MTI bukaresti irodájához. Az EMNP ugyanakkor reményét fejezi ki, hogy az új bukaresti kormány nem fog kettős mércével mérni és ugyanilyen elvszerű lesz az erdélyi és a csángó magyarok jogainak biztosítása terén is.

„A nemzeti kisebbségek ügyének rendezésében áttörést csak anyaországaik következetes fellépése hozhat” – állapítja meg az EMNP közleménye, amelyet Toró T. Tibor pártelnök és Szilágyi Zsolt alelnök írt alá. Az újonnan alakult erdélyi párt vezetői példásnak tartják azt, hogy Románia nem járult hozzá Szerbia európai uniós tagjelöltségéhez, amíg Belgrád nem írt alá Bukaresttel kétoldalú egyezményt a Timoc-völgyi románok – vlachok – jogainak biztosításáról. Kiemelik, hogy a szerb-román kormányközi megállapodás előírja az anyanyelvű miséhez és a templomépítéshez való jogot, az anyanyelv használatának biztosítását a közigazgatásban, a közösségi tulajdon tiszteletben tartását, a szabad identitásválasztás jogát és a parlamenti képviselet lehetőségét.  

Az EMNP szerint nem túlzás kijelenteni, hogy a szerbiai vlachok Bukarest „csángói”. A közlemény szerzői azt remélik, hogy az új román kormány nem fog kettős mércével mérni, és éppen olyan elvszerű lesz az erdélyi magyarok, illetve a csángó-magyarok jogainak biztosítása, autonómiatörekvéseik támogatása terén, mint amilyen következetességet és felelősséget tanúsított a Timoc-völgyi románok jogaiért való kiállásban.    

Az EMNP vezetők emlékeztetnek arra, hogy 2010 novemberében Tőkés László az Európai Parlament alelnökeként tett szerbiai hivatalos útján határozottan kiállt a szerbiai és a vajdasági nemzeti kisebbségek – kiemelten a magyarok és a románok – jogainak biztosítása mellett, és jelezte a szerb hatóságoknak, hogy ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezése nélkül Szerbia EU-integrációs törekvései nem lesznek sikeresek. Szerintük ezt az álláspontot erősítette meg a román külügy mostani fellépése, bizonyítva azt, hogy a nemzeti kisebbségek ügyében áttörést csak akkor lehet elérni, ha az anyaország tudatos nemzetpolitikát folytat, és a megfelelő pillanatban okosan él érdekérvényesítő eszközeivel.