Csalódtak a munkaadók a tavalyi magyar reformokban

Az uniós források elosztórendszerének átalakítását, a szociális párbeszéd hagyományos rendszerének visszaállítását, és a munkaerő költségeinek csökkentését kéri Magyarországon az európai munkaadói ernyőszervezet. A BusinessEurope a csütörtöki és pénteki állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt mutatta be az Európai Reform Barométer nevű tanulmányát, amely átfogó képet ad az európai üzleti környezetről.

Ajánlások sorát fogalmazta meg az európai munkaadói ernyőszervezet a tagállamok számára az Európai Reform Barométerben, amelyben a BusinessEurope a tagszervezeteivel együttműködésben felmérte az uniós tagországok reformtörekvéseit, üzleti környezetének állapotát, és a nagyobb versenyképesség előtt álló akadályokat.

Magyarországgal összefüggésben a szervezet öt célt is megfogalmaz, és mint jelzi, ebből három találkozik is a kormány céljaival. A BusinessEurope úgy látja, a magyar kormánynak kerülnie kell azokat a lépéseket, amelyek negatívan hathatnak a bankok tőkepozíciójára, és amelyek rontják a pénzintézetek hitelkapacitását. Az állami újraelosztás arányát legalább 5 százalékponttal (kb. 40-42 százalékos szintre) csökkentené a szervezet, amellyel kapcsolatban megjegyzi, „a reformok elkezdődtek, az eredmények viszont még nem látszanak”.

A harmadik ajánlás szerint a kutatásfejlesztésre fordítandó állami pénzek arányát a GDP 1,6%-ra kellene emelni 2020-ig, ez egyelőre 1 százalék alatti szinten van, de emlékeztetnek arra, hogy a kabinet is hasonló arányt tervez.

Nem szerepel viszont egyelőre a kormány reformtervei között az uniós források elosztórendszerének átalakítása, amelyet hatékonyabbá kellene tenni – állítja a BusinessEurope. Kritikaként fogalmazza meg a szervezet azt is, hogy túl magas a munkaerőre rakódó állami terhek mértéke, emellett pedig a háromoldalú szociális párbeszéd intézményét is lerombolta a kormány – olvasható a jelentésben. A munkaadók szerint nekik és a munkavállalóknak is szerepet kell kapniuk a minimálbér összegének meghatározásában.

A BusinessEurope vegyesnek értékeli a tavalyi magyar reformtörekvéseket. Felidézve a tavalyi ajánlásokat, a szervezet kijelentette, hogy az idősek és a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítása, a nők foglalkoztatása, a strukturális költségvetési hiánycsökkentés és a nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tétele kapcsán tett intézkedéseket közepesnek értékeli a munkaadói ernyőszervezet.

A gazdasági és munkaerőpiaci területi egyenlőtlenségek megszüntetése terén kielégítő eredményeket ért el a kormány, az infláció csökkentését, és a bankszektor hitelnyújtási kapacitásának növelését célzó intézkedések viszont nem érték el a kellő hatást – összegzi a BusinessEurope.

Európai kilátások

A szervezet mindent összevetve úgy látja, hogy bár sok tagállam ért el jelentős előrelépést 2011-ben, de a bejelentett reformok végrehajtása csalódást keltő – mondta a BusinessEurope közgazdasági intézetének igazgatója. James Watson megjegyezte, hogy az Európai Bizottság által tavaly készített országspecifikus ajánlások fontos szerepet játszottak a gazdasági növekedés beindítását célzó intézkedések meghozatalában.

Elmondta, hogy a munkaadók és a vállalkozások számára 2012-ben az állami kiadások visszafogása és rendbetétele, a hozzáférés a tőkéhez, valamint a nyugdíjrendszerek és a szociális párbeszéd rendszerének a visszaállítása lesz a legfőbb célkitűzés. A BusinessEurope vezetője szerdán levélben kérte az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökét, valamint a tagállamok vezetőit ezek biztosítására, készülvén a csütörtöki és pénteki állam- és kormányfői csúcsra.

A szervezet főigazgatója megismételte, hogy a tagállamoknak elsősorban a bizalom megteremtésének figyelembevételével kell rendbe tenniük a közkiadások rendszerét. Hogy mindez azt jelenti-e, hogy a munkaadók egyszerűen több megszorítást kérnek a tagországoktól, Philippe De Buck azt mondta, a vállalkozók elsősorban befektetői biztonságot szeretnének, amihez elengedhetetlen a kiadások konszolidációja. „Mindezt okosan kell végrehajtani. Ne a befektetéseket, és az oktatási költségeket csökkentsék, és ne a munkaerőt adóztassák meg” – tette hozzá James Watson.

A Magyarország kohéziós forrásainak befagyasztását javasló bizottsági döntést nem kívánta kommentálni a BusinessEurope főigazgatója. Philippe De Buck azt mondta, „a munkaadói szervezetek a múltban soha nem kértek, és most sem kérnek szankciókat tagállamok ellen, de rendkívüli esetben, ha egy tagország nem követ bizonyos ajánlásokat, akkor szükség lehet erre”.