Hátrány a visszahonosítás?

Szülőföldjükön hátrányuk származhat belőle, Romániában egyesek ezért nem mernek magyar állampolgárságot kérni. Az állampolgárságot ügyintéző Demokrácia Központok vezetői úgy vélik: elszigetelt esetekről van szó, amelyek ritkán kerülnek nyilvánosságra.

Ez a 35 éves férfi azt mondja, főnöke nem örült annak, hogy ő kérte a magyar állampolgárságot.

„A kollegáimmal beszélgetvén, a főnök fülébe jutott ez. Ő nem nagyon díjazta ezt. Egy kicsit megváltoztatta a magaviseletét, és az egész hozzáállását velem szemben. Nem a munkámmal kapcsolatban ítélt meg, hanem nemzetiségem szerint.”

A nagyváradi Demokrácia Központ vezetője azt mondja, őket azok keresik fel, akik magyar állampolgárok akarnak lenni, ezért nem tud tömeges esetekről. Ő is hallott azonban róla, hogy egyesek különböző tisztségek későbbi megszerzéséért nem kérvényezik a magyar állampolgárságot, esetleg diszkriminatív lépésektől tartanak. Ezek azonban többnyire elszigetelt esetek, melyről nincsenek hivatalos adatok egész egyszerűen azért, mert az emberek ritkán vagy egyáltalán nem mernek beszélni róla.

Nagy József Barna, a nagyváradi Demokrácia Központ igazgatója: „Hallottam már én is több olyan esetet, hogy valaki, mondjuk azért nem akarja kérni az állampolgárságot, mert polgármester szeretne lenni és fél, hogy neki hátránya lesz abból, ha magyar állampolgár is lesz.”

Románia elismeri a több állampolgárságot, így elvileg senkinek sem származhat hátránya abból, ha a visszahonosítását kéri. Hiszen nem köteles azt sem a munkáltatójának, sem a romániai közhivataloknak jelenteni.