Ismét tüntetők lepték el Drezdát

Szombaton ismét több ezer szélsőjobboldali és legalább ennyi ellentüntető demonstrált az Elba-parti városban. Drezdában három neonáci szervezet jelentett be tüntetéseket, amire az egész országból várták a szimpatizánsokat – elmondásuk szerint körülbelül négyezer embert -, hivatalos források viszont alig ezer embert számoltak. A „Nácimentes Drezda” nevű szélsőbaloldali szervezet ellendemonstrációt szervezett, ahol nagyjából háromezer ember tüntetett a bőrfejűek ellen. Utóbbi szervezet tagjai kövekkel dobálták meg a rendőröket és barikádokat emeltek, amire a biztonságiak könnygázzal és vízágyúval válaszoltak.

Ez a héten már a második tüntetés volt Drezdában. Hétfőn tizenháromezer ember emlékezett meg békés keretek között a drezdai bombázás 67. évfordulójáról. A békés tüntetők közel négy kilométeres élőláncot alkottak a belvárosban. A megmozduláson részt vett Drezda polgármestere, aki az akciót „a nemzetiszocializmus, a rasszizmus és az erőszak elleni tanúbizonyságnak” nevezte. Az interjúkban megszólaló demonstrálók általános véleménye, hogy nem szabad hagyni, hogy szélsőjobboldali szervezetek „kisajátítsák ezt a szomorú napot”. Holger Treutmann, evangélikus lelkész is elítélte a szélsőjobboldali megmozdulásokat, a Miasszonyunk templomában tartott istentiszteleten elmondta: „… valamit tennünk kell, itt nincs helye a szélsőjobboldali eszmeiségnek.”

Drezda városát 1945. február 13-án támadta meg a brit és amerikai légierő a II. világháborúban. A három napig tartó műveletet Arthur Harris brit légimarsall csoportja tervezte meg. A szász városban semmilyen katonai célpont nem volt, ezért az akció a polgári lakosság ellen irányult. A támadás során óvatos becslések szerint húszezer, más becslések szerint nyolcvanezer ember halt meg, ezen kívül elpusztul Drezda történelmi belvárosának több mint 90 százaléka.

Molnár Tamás Levente

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »