Teljes jogi felülvizsgálatot követel Magyarországon az EP

Az aggályosnak ítélt magyar törvények módosítására szólítja fel az Európai Parlament a kormányt abban az állásfoglalás-tervezetben, amelyet négy baloldali frakció készített, és amelyről csütörtökön szavaznak Strasbourgban a képviselők. Az EP a BruxInfo birtokába került határozat tervezetében átfogó vizsgálat elindítására kéri az Európai Bizottságot az Alkotmánybíróság hatásköre, a média-, az egyházi-, és a választójogi törvény kapcsán is.

Az Európai Parlament baloldali frakció nem javasolják közvetlenül az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen – derül ki abból az állásfoglalás-tervezetből, amelyről csütörtökön délben szavaznak majd a képviselők Strasbourgban. A BruxInfo birtokába került tervezet, amelyet a szocialista, a liberális, a zöldpárti és az egyesült baloldali frakció írt alá, ezzel összefüggésben mindössze arra szólítja fel az EP házbizottságaként működő Elnökök Konferenciáját, hogy „vizsgálja meg további lépések, például a 7-es cikk szerinti eljárás alkalmazását”.

A jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalás tervezetében a baloldali frakciók az eddig aggályosként említett törvények teljes felülvizsgálatára szólítják fel az Európai Bizottságot. A képviselők szerint mindennek célja, hogy biztosítva legyen az igazságszolgáltatás függetlensége, ezen belül is az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és a bírói szervezet politikamentes működése, valamint az, hogy „a függetlenül kinevezett bírók mandátumát ne lehessen önhatalmúlag lerövidíteni”.

Biztosítani kell emellett a határozatot jegyző frakciók szerint a jegybanktörvény európai megfelelését, az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Az EP szerint a kormánynak erre garanciát kell adnia a törvény betűjében és alkalmazásában is.

A négy képviselőcsoport követeli, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza az eredeti hatásköreit, tehát a jövőben vizsgálhassák a költségvetési kérdéseket érintő törvények alkotmányosságát – olvasható a határozattervezetben.

Kitér az állásfoglalás a médiarendszer függetlenségére, a médiapluralizmus megteremtésére, valamint arra is, hogy a Médiatanácsban helyet kell kapniuk az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek is. A dokumentumból kiderül, a frakciók aggódnak amiatt is, hogy az ellenzék szerintük nem gyakorolhatja a demokratikus jogait.

Az Európai Bizottság majdani vizsgálatának ki kell terjednie arra is, hogy az új választójogi törvény megfelel-e a demokratikus európai előírásoknak, és tiszteletben tartja-e a „politikai alternatívát”. Kéri az EP azt is, hogy az egyházi törvény biztosítsa Magyarországon a valódi vallásszabadságot, és az Országgyűlés ne kétharmados többséggel dönthessen az egyházak regisztrációjáról.

A BruxInfo birtokában lévő dokumentum arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy az ezekben az ügyekben hozott, és majdan hozandó törvénymódosításokat a testület különös figyelemmel monitorozza, és figyelje azt is, hogy a módosított jogszabályokat Magyarország hogyan alkalmazza a gyakorlatban. A képviselők a határozattervezetben arra is felszólítják a Bizottságot, hogy kérje ki a Velencei Bizottság véleményét az „új alkotmányos csomagról”, azaz az alkotmányról, annak átmeneti rendelkezéseiről, és az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvényekről.

A négy frakció a dokumentumban súlyos aggályai fejezi ki a magyar helyzet miatt, ami a „demokrácia gyakorlati alkalmazását, a jogállamiságot, az emberi és szociális jogok tiszteletben tartását, valamint a fékek és ellensúlyok meglétét” illeti. Az EP képviselői felszólítják a kormányt arra, hogy „feleljen meg az ajánlásoknak, az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság tiltakozásainak, és kéréseinek”, emellett kérik a kabinetet, hogy módosítsák az összes aggályos jogszabályt.

A BruxInfo úgy tudja, az Európai Néppárt és az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója is külön-külön határozattervezettel készül Magyarország kapcsán, ezek azonban elsősorban azt az üzenetet próbálják küldeni, hogy meg kell várni a magyar kormány válaszát a január 17-én indított kötelezettségszegési eljárások során küldött levelekre.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető azt mondta, „Daniel Cohn-Bendit képviselőtársammal ellentétben én előbb gondolkozom, utána cselekszem”. A frakcióelnök szerint érthetetlen, hogy a baloldali frakciók miért akarnak már most határozatot elfogadtatni Magyarországról, holott eredetileg azt csak a márciusi plenáris ülésre tervezték. Joseph Daul szerint márciusig még a magyar kormány sok megnyugtató intézkedést hozhat, ezért szerinte várnia kellene minden frakciónak.