Erősíteni kell a magyar-magyar civil együttműködést

A magyar–magyar együttműködés civil szektorbeli erősítésének fontosságát hangsúlyozták a felszólalók szerdán Budapesten, a Határtalanul Civil! címmel rendezett tanácskozáson. A Nemzeti Együttműködési Alapon belül öt szakmai kollégiumot fognak felállítani, ezek egyike a Nemzeti Összetartozás Kollégiuma lesz.

Latorcai Csaba , a magyarországi közigazgatási tárca helyettes államtitkára a Magyarság Házában tartott eseményen arra a támogatási lehetőségre hívta fel a figyelmet, amellyel anyaországi és határon túli civil szervezetek közösen pályázhatnak a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA) programjaik finanszírozására. Teljesen mindegy, hogy a program a határ melyik oldalán valósul meg, mindkettőre lehet támogatást kérni – jelezte Latorcai Csaba, aki előadásában kiemelte: szeretnék a magyar–magyar civil szervezetek egymásra találását segíteni, és együttműködésüket, kapcsolataikat tartalommal megtölteni.

Szerinte erős civil szektor csak úgy lesz Magyarországon, és csak úgy lesz a Kárpát-medence egészében is, ha ezek a szervezetek a maguk szakterületén erős hálózatokat, együttműködéseket alakítanak ki. „Hihetetlen potenciál, akár felfedezetlen gazdasági erő rejlik a Kárpát-medencei magyar civil együttműködésben” – emelte ki, hozzátéve: ehhez az államnak az indító lökést meg kell adnia.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy mivel az elmúlt húsz évben az állam ilyen forrásokat nem tudott biztosítani, ezért ebben a vonatkozásban is paradigmaváltásra van szükség.Latorcai Csaba kitért arra is, hogy a NEA-n belül öt szakmai kollégiumot fognak felállítani, ezek egyike a Nemzeti Összetartozás Kollégiuma lesz.

A kollégium prioritásai közé tartozik majd egyebek mellett a magyar–magyar együttműködés ösztönzése, a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenység elősegítése. Elmondta, hogy idén március 15-ig megjelentetik az alap valamennyi pályázatát, ezt követően minden évben február 15-ig kell megjelenniük a felhívásoknak, majd hozzátette, azt szeretnék elérni, hogy egyszerű, gyors pályázati rendszerrel, minden évben május végére, június elejére a szervezetekhez odaérkezzenek a támogatási összegek.

Csizmadia László , a Civil Együttműködési Tanács (CET) elnöke hangsúlyozta: az új civil törvény rendszerváltó értékkel bír, kiemelkedő hozadéka az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a közpénzek igazságos elosztásának garantálása. Szintén utalt arra, a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a magyarországi alapítványok, egyesületek és a határon túli szervezetek konzorciumban pályázzanak a NEA-hoz.

Javasolta, hogy már a pályázatok kiírásakor vegyék figyelembe a CET munkacsoportjainak terveit és javaslatait, és legyen az elbíráláskor szempont és előny a minél nagyobb pályázó közösségek kialakítása. Rámutatott: biztosítani kell a több évre tervezett feladatok folyamatosságának és befejezhetőségének támogatását. Csizmadia László hangsúlyozta: előrelépés lehet, ha az NKA, a NEA és a Bethlen Gábor Alap közös feladatokat határoz meg és pályáztat.

Kántor Zoltán , a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy az elvándorlás, a gyermekek többségi iskolába íratása és a vegyes házasságok jelentik a legnagyobb problémát. Lehetségesnek látta ugyanakkor a negatív trendek lassítását, adott esetben a lassú megfordítását is. Szerinte a nemzetpolitikai stratégia – amelyet a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén fogadtak el – akkor lesz sikeres, ha programokra, szakterületekre bontják le, és „össznemzeti mozgósítással” próbálnak eredményeket elérni. Koherens nemzetpolitikára van szükség, mondta, kiemelve, hogy a magyar állam saját magán kezdte az átalakításokat.