Azerbajdzsán: cél a fenntartható növekedés

Azerbajdzsánt elkerülte a 2008-2009-es válság, sőt 2009-ben is kilenc százalék feletti gazdasági növekedést tudott felmutatni. Az ország sikere természetesen a kőolajának, illetve nagy valutatartalékainak köszönhető, azonban Bakut sem kerülik ki a globális folyamatok, Európa válsága az azeri növekedést is veszélyezteti.

Azerbajdzsán gazdasága az olajár növekedésének hatására 2003-tól gyorsan bővült. Az építőipar, a bank- és ingatlanszektor fejlődésének köszönhetően 2006-2008 között a nem-olajjellegű bevételek is emelkedésnek indultak. A Forbes adatai szerint az azeri gazdasági növekedés még 2009-ben is – az olaj árának akkori visszaesése ellenére – kilenc százalék felett maradt. Bár 2010-ben a növekedés már csak 3,7 százalékos volt, a válság hatásai Azerbajdzsánban a régió más országaiban tapasztalhatókhoz képest  így is csekélyek voltak.

Recept a sikerhez: olaj- és devizatartalék

Azerbajdzsán a világon a 19. legnagyobb olajtartalékokkal rendelkezik, az olaj- és gázipar tevékenysége adja az azeri GDP több mint felét, s az azeri kivitel 95 százalékát az olajtermékek teszik ki. Az azerbajdzsáni export több mint 40 százaléka az éppen válsággal küszködő Európai Unióba irányul. 

A globális nehézségek ellenére Azerbajdzsán gazdasága stabil és meggyőző eredményeket tud felmutatni – közvetítette Elman Rustamov nyilatkozatát a day.az lap. 2011-ben az olajágazaton kívüli szektor növekedése kilenc százalékos volt, az ország valutatartalékai elérték a 42 milliárd dollárt. S ahogy Azerbajdzsán központi bankjának vezetője rámutatott az ország külső államadóssága csak nyolc százalékos. 

Azerbajdzsán gazdasága tehát stabil lábakon áll, a veszélyek a külső környezetben, s a problémák begyűrűzésében rejtőznek, hiszen az azeri gazdasági teljesítmény azonban leginkább az exportpiacok olajigényétől függ. A különböző sokkokat Baku a jelentős deviza-tartalékainak köszönhetően sikeresen tompítani tudja: az IMF 2012-es országjelentése szerint akár az olaj árának hordónkénti 50 dollár alá esésével is meg tudna birkózni.

A 2009-es válságot is így, a monetáris tartalékokra támaszkodva, a központi bank preventív intézkedéseivel kerülte el Azerbajdzsán: a központi bank jelentős támogatásokat nyújtott az állami vállalatoknak, kárpótolva őket a külföldi befektetéseik veszteségessége miatt. Árnyalja a képet, hogy a külföldön, elsősorban Oroszországban élő azeri vendégmunkások lehetőségei beszűkültek, s bár a hazautalások jelentősége makrogazdasági szinten csekély, a családok életkörülményei romlottak.

Euróválság – amikor a recept nem működik 

Ma Európa energiaigénye a válság hatására csökken, s ehhez hozzáadódva az gyengülése is hullámokat okoz a kaukázusi ország gazdaságában is. Azerbajdzsán számára az euró dollárhoz mért gyengülésének pozitív és negatív hatásai is vannak- fejtette ki a zerkalo.az újság elemzője, Ellada Hankisieva.  Az azerbajdzsáni fizetőeszköz, a manat euróhoz képest tapasztalt erősödése bár negatívan érinti az azeri exportőröket, az euró gyengülésének hatásai az azeri gazdaságra nézve csekélyek, hiszen az olajtermékek ára dollárban van meghatározva. Az iparban felhasznált termékek bekerülési árának csökkenése pedig kompenzálhatja a nem-energiajellegű szektor veszteségeit is.

Az euró gyengülése ennél sokkal komolyabb hatással van az azeri stratégiai tartalékokra – figyelmeztetett Hankisieva. 2009-ben a sikeres válságmegelőzés az ország jelentős devizatartalékainak volt köszönhető, melyek egyrészt a központi bank, másrészt az Állami Olajalap (SOFAZ) tulajdonában vannak.  A SOFAZ dollártartalékai 2009 és 2010 vége között 8 milliárd dollárról 23 milliárd dollárra ugrottak fel, míg a központi bank tartalékai is elérték a 7 milliárd dollárt. 

Nadim Ilahi az IMF azerbajdzsáni missziójának vezetőjének 2011. novemberi nyilatkozata szerint az azeri stratégia tartalékok az év végéig meghaladhatták a GDP 75 százalékát is. Azerbajdzsán stratégiai tartalékai az IMF közleménye szerint nemcsak a legmagasabbnak minősülnek a világon a GDP százalékában mérve, hanem meghaladják az ország négy éves importkiadásainak összegét is.  Azonban az euróválság hatásai éppen ezen a területen lehetnek legkárosabbak Azerbajdzsánra nézve. A központi bank monetáris tartalékainak negyven százaléka euró és angol font, s az Állami Olajalap aktíváinak is több mint negyven százaléka EU tagállamok bankjaiban van elhelyezve, s így csak a kamatok alacsony szintje miatt is jelentős bevételektől esik el Azerbajdzsán.

 A day.az által megszólaltatott szakértő, Ilaha Mamedli szerint az, hogy Baku mennyit fog megérezni a környező válságoktól, azon múlik, hogy mennyire hatékony és sikeres az olajbevételek menedzsmentje. Az, hogy a stratégiai tartalékok diverzifikáltak, csökkenti az euró instabilitásából bekövetkező veszélyeket. Ezért különösen fontos a SOFAZ legutóbbi döntése, melynek értelmében Oroszország és Törökország is felkerült arra a listára, ahova az olajalap a befektetéseit helyezheti.

2012 januárja más változást is hozott: az EU az iráni olajimportra kivetett embargója nemcsak az olaj árának emelkedéséhez, hanem az azeri olaj iránti kereslet növekedéséhez is vezet, mely így kompenzálhatja Azerbajdzsán az európai válság hatására fellépő veszteségeit. Az azeri olajkivitel 2011-ben esett, mely bár elsődlegesen a fenntartási munkálatok során jelentkező problémákhoz volt kapcsolható, rávilágított az ország gazdaságának sebezhetőségére.

Szerkezetátalakítás és korrupció ellenes harc

A kormány a nemzetközi szervezetek által is sürgetett feladata, hogy az olajbevételek segítségével fejlessze a nem energia-jellegű ágazatokat, s kedvező beruházási környezetet teremtsen.  A kormány a magánszektort az úgynevezett Vállalkozási Alapon keresztül támogatja, melyen keresztül csak 2010-ben 125 millió dollárt fektettek be több mint 100 vállalkozásba: a következő években elkészülhetnek az olyan jelentős infrastrukturális fejlesztések, mint az ország fő vasútvonalainak felújítása vagy a Szamur határfolyó fölött lévő híd Oroszországgal közös beruházásban tervezett felújítása. 

Az olajipar túlsúlya mellett az azeri gazdaság másik fékje a mindenhol jelen levő korrupció, melynek letörése a vezetés többször deklarált célja, azonban a korrupció-ellenes bizottság felállítása és egy hangzatos kampány beindításán túl kevés eredményt tudtak felmutatni.