Válságban a Balkán energiaellátása

Komoly gondokkal néznek szembe a balkáni államok a szeszélyes időjárás miatt. Szinte kivétel nélkül az összes balkáni ország energiabiztonsága veszélyben van az őszi szárazság és a téli csapadék kiszámíthatatlansága következtében. Az atomerőművek és a hőerőművek túlterheltek, a vízerőművek pedig nem produkálják a kívánt teljesítményt. Ha tovább romlik a helyzet, akkor elkerülhetetlen lesz az áramhiány.

A Balkán térsége soha nem szenvedett áramhiányban – a kozluduji és cernavodai atomerőművek mindig is híresek voltak jó teljesítőképességükről, valamint a Balkán hegyvidéki mivoltából eredően a magas esésű folyók mentén sok vízerőmű is működik. A 2011 őszén tapasztalható többhónapos szárazság következtében a folyók vízhozama drasztikusan lecsökkent. A vízhiány természetesen kihatott az áram árára, ugyanis több vízerőmű leállt. Elsőként Szerbia legnagyobb áramtermelője, az EPS emelte árait, ugyanis a vízhiány miatt csökkent a szerb erőművek termelése. A Nyugat-Balkánon 1926 óta nem tapasztalt mértékű szárazság következtében kialakult víz- és áramhiányt behozatallal próbálja enyhíteni Szerbia, Montenegró, Albánia, Bosznia és Hercegovina. Az import áram legnagyobb hányadát bolgár és román atom- és hőerőművekből szerzik be.

A megnövekedett igényeket Bulgária csak nehezen tudja teljesíteni, ugyanis a Radnevoban található „Mini Marica Iztok” szénbánya közel 2000 dolgozója sztrájkba kezdett. A sztrájk oka a szakszervezetek és munkáltatók közötti nézeteltérések az új kollektív szerződésekkel kapcsolatban. A hőerőművek a megnövekedett igények és a szénhiány miatt a maximális szinten teljesítenek, de nehézségekkel küzdenek. Másik gond Bulgária számára a napokban lehullott extrém hómennyiség, az ország több régiójának (Csepelare, Roman, Teteven és Szmoljan) energiaellátása napok óta el van vágva a külvilágtól, a lakosság a víz- és áramkimaradások miatt kiszolgáltatott helyzetben van.

A Balkán térségben meglehetősen elterjedt az árammal történő fűtés a lakosság körében, ugyanis az áram olcsóbb, mint a földgáz. Szerbiában az áram átlagos lakossági ára körülbelül 18 forint/kilowatt. Szerbia nagy bevételeket könyvelhetett el az elmúlt időkben az áramexportból, ugyanakkor a lakossági igények megnövekedése és az időjárási körülmények lényegesen lecsökkentették az exportmennyiséget. Romániának nyugati szomszédjához hasonlóan exportkiesésekkel kell számolnia, ugyanis a folyók alacsony vízszintje ott is gátolja az erőművek hatékony termelését. Az egyik legnagyobb román áramtermelő, a Hidroelectrica már január elején csökkentette exportját külföldre a belföldi igények kielégítésének biztosítása érdekében.

A legrosszabb helyzetben Albánia és Montenegró van, ahol a több éve elavult hő- és vízerőművek nem tudják biztosítani még a legalapvetőbb lakossági igényeket kielégítő kapacitást sem. Albánia napi 17 millió kilowattóra elektromos energia behozatalra szorul, az Albán Áramszolgáltató (KES) adatai alapján az energiaimport évente több mint 100 millió euróval növeli a költségvetési kiadásokat. A macedón, bosnyák és görög helyzet sem sokkal jobb. Macedónia energiaellátása legfőbbképp a Vardar folyón épült vízerőművekre hagyatkozik. A kumanovoi víztározó kapacitása 20 százalék alá csökkent, ami annyit jelent, hogy ha az elkövetkező 2-3 hónapban nem várható nagyobb csapadékmennyiség, akkor tavaszra Kumanovo térsége vízhiányban szenvedhet. Az állami Vodovod vízközmű többször is felszólította a lakosságot, hogy takarékosan használja a vízkészletet.

Macedón kutatók kimutatták, hogy az éghajlatváltozás következtében közel 5 százalékkal csökkent az csapadék mennyisége és ez kihatott az utóbbi évek gyenge mezőgazdasági termelésére is.  A macedón meteorológusok szerint a most hullott nagy hómennyiség nem javít a helyzet összképén, ugyanis lassan olvad és nincs releváns súlya a termelést illetően. Szerintük március és április táján különösen kívánatos lenne az erős tavaszi csapadékos időjárás az idén. A macedón vízerőműk (Globocsica, Tikves és Spilje) termelése mindössze 15 százalékon van.

A térségben idén előreláthatólag 4 százalékkal nő a lakossági fogyasztás 2011-hez képest és az árak is emelkednek – az áramé 2,2, a földgázé 10,1, a kőolajszármazékoké pedig 4,8 százalékkal. Az energiafogyasztás legnagyobb részét továbbra is az áram fogja biztosítani, közel 40 százalékos részaránnyal.