Három ügyben is eljárás indulhat Magyarország ellen

Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az Európai Bizottság jövő héten. A testület a szerdai ülésén külön foglalkozott Magyarországgal, és fenntartja a korábbi véleményét, amely szerint a jegybanktörvény, az igazságügyi reformok és az adatvédelmi biztosi intézmény megváltoztatása sértheti az európai uniós jogrendet.

Jövő szerdáig még van ideje a magyar kormánynak arra, hogy bebizonyítsa: a jegybanktörvény, a bírói szervezet átalakítása és a bírók nyugdíjkorhatárának a leszállítása, valamint az új adatvédelmi hatóság megfelel az európai uniós jogszabályoknak. Az Európai Bizottság az idei első, szerdai ülésén politikai vitát folytatott Magyarországról, utána pedig – tőle szokatlan módon – politikai állásfoglalást is közzétett a közelmúltbéli magyar eseményekről.

A testület szóvivője elmondta, a három területen indított jogi vizsgálatok az utolsó szakaszukba érkeztek, és a következő napokban le is lehet zárni őket. Bár végleges jogi véleményt még – a vizsgálat hivatalos lezárásáig – nem tud mondani a Bizottság, de Pia Ahrenkilde Hansen annyit megelőlegezett, hogy „a Bizottság továbbra is úgy látja, hogy ezek a jogszabályok sérthetik az európai uniós jogot”.

Ha a bizottsági szolgálatok jövő héten megállapítják, hogy a törvények szembemennek az EU-joggal, a testület jövő szerdán, január 17-én elindítja a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a labda Magyarország térfelén pattog, és szerinte most a magyar hatóságoknak kell bizonyítaniuk, hogy a jogszabályok az uniós jog szellemében készültek. Kérdésre válaszolva elmondta, mindez nem ultimátum a magyar kormány részére, Brüsszel reméli, hogy Magyarország maga oldja majd meg a keletkezett problémát, „így reméljük, végül nem kell lebonyolítani ezt a hosszú és bonyolult eljárást”.

Pia Ahrenkilde Hansen elmondta, hogy egy jogállamiságon, médiaszabadságon, demokratikus alapelveken és alapvető jogokon alapuló stabil környezet lenne a legjobb garancia az állampolgárok, a partnerek és a befektetők bizalmára. Bár az nem egyértelmű, hogy a Bizottság pontosan mit is vár Magyarországtól az elkövetkező héten, a szóvivő kifejtette, a problémákat leggyorsabban a magyar hatóságok tudnák megoldani.

A BruxInfo kérdésére a szóvivő azt mondta, a Bizottság egyelőre az alapszerződésben lefektetett jogi lehetőségekre fókuszál, „ezeket viszont igyekszik is minél hatékonyabban és teljes körűen kihasználni” – tette hozzá.

Ezzel a Bizottság az eddigi politikai síkról jogi mederbe terelte az eddig is hangoztatott törvényi aggályait, és ha a testület jövő szerdán elindítja az eljárás(oka)t, az ilyenkor szokásos eljárás indulhat el.

Kötelezettségszegési eljárás

Ha az Európai Bizottságnak gyanúja van arra, hogy egy tagállami jogszabály nem felel meg az európai uniós jognak, felszólító levelet küld az adott ország kormányának, amelyben hivatalosan is információkat kér az érintett jogszabályról.

A kormánynak normális esetben két hónapja van a válaszadásra. Ha a válasz nem elégíti ki a Bizottságot, indoklással ellátott vélemény formájában második szakaszba léptetheti az eljárást. Ha ennek sem lenne foganatja, végső soron az Európai Bíróság elé citálhatják Magyarországot.