Moszkva hisz az európai „könnyeknek”

Moszkva kész anyagilag is hozzájárulni a valutaövezetet sújtó adósságválság enyhítéséhez – jelentette be a csütörtöki brüsszeli EU-Oroszország csúcsot követően Vlagyimir Medvegyev, orosz elnök. Az IMF-en keresztül nyújtandó orosz kölcsön akár a 20 milliárd dollárt is elérheti.

Oroszország kész anyagi áldozatot is hozni az eurózónát sújtó adósságválság enyhítése érdekében, de végső soron csak az Európai Unió segíthet önmagán – közölte csütörtökön az orosz elnök azt követően, hogy Brüsszelben találkozott az EU vezetőivel. Vlagyimir Medvegyev gazdasági főtanácsadója közben azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a korábban emlegetett 10 milliárd dolláros orosz kölcsönnyújtás (az IMF alaptőkéjéhez történő hozzájáruláson keresztül), egy második hullámban akár a 20 milliárd dollárt is elérheti.

Az orosz bejelentés azért is figyelemreméltó, mert az EU partnerei közül Moszkva az első és ez idáig az egyetlen, amely pozitívan válaszolt az Európai Unió felkérésére, hogy a részvényesek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alaptőkéjéhez való befizetés révén járuljanak hozzá a tűzoltáshoz. Emlékezetes, hogy az EU vezetői múlt héten megállapodtak, hogy a 27 ország maximum 200 milliárd euróval növelni fogja a valutaalap válságkezelő kapacitásait. A 200 milliárd euró tagállamok közötti megosztásáról jelenleg is zajlanak a tárgyalások a tagállamok pénzügyminisztériumi igazgatói között.

Medvegyev az EU vezetőivel tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Oroszországnak érdeke, hogy az Európai Unió a jövőben is erős gazdasági és politikai tényező maradjon, már csak azért is, mert ezer szállal kötődik Európához, ráadásul az orosz devizatartalékok 41 százalékát euróban jegyzik. „Az egységes Európa fennmaradása nagyon fontos számunkra” – jelentette ki a valószínűleg utolsó EU-orosz csúcstalálkozóján részt vevő orosz államfő, aki arra is célzott, hogy a pénzen kívül más intézkedéseket is készek megfontolni. Medvegyev ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a megoldást Európának kell megtalálnia ahhoz, hogy jelenlegi szorult helyzetéből kikecmeregjen.

Medvegyev és vendéglátói, Herman Van Rompuy, az EiT elnöke, továbbá José Manuel Barroso bizottsági elnök egyaránt méltatták Oroszország belépését a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO-ba), ami pénteken lép hatályba, és amelyet 18 évig tartó tárgyalássorozat előzött meg. Az uniós politikusok jelezték, hogy az orosz csatlakozás után felgyorsulhatnak a tárgyalások a két fél között egy új átfogó egyezmény megkötéséről, amelyről a párbeszéd éppen jellemzően kereskedelmi viták miatt jutott egy ideje holtpontra.

Medvegyev megismételte, hogy Moszkva továbbra is kritikusan viszonyul az EU harmadik energiapiaci csomagjához, amelynek szabályai alól az oroszoknak nem sikerült felmentést kiharcolniuk Brüsszelnél. Oroszország azt is kifogásolja, méghozzá eléggé éles formában, hogy az Európai Bizottság tárgyalási mandátumot kért és kapott magának a Kaszpi-tenger melléki gázkészletekhez való hozzáférésről folytatandó tárgyalásokhoz Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal. Moszkva elsősorban biztonsági érdekeit látja veszélyben, de az EU részéről ezeket az aggodalmakat messze eltúlzottnak tartják.

Az EU-t képviselő politikusok nem kerülték meg az emberi jogok oroszországi helyzetét és a tíz nappal ezelőtt parlamenti választások visszásságait sem, bár odáig nem mentek el, mint az Európai Parlament, amely új választások megtartására szólította fel Moszkvát a csalások miatt. Medvegyev egy erre vonatkozó kérdésre lényegében azt válaszolta, hogy az Európai Parlament jobban tenné, ha európai ügyekkel foglalkozna, amelyekből „éppen elég van” , ne ütné be az orrát az orosz belügyekbe.

Az orosz elnök az országát ért emberi jogi bírálatokra is úgy reagált, hogy megpróbálta visszadobni a labdát az európaiak térfelére, mondván, Európában is gond van a kisebbségi nyelvek és jogok tiszteletben tartásával, a rasszizmussal, az idegengyűlölettel és a terjedő náci eszmékkel, amelyek felett nem szabadna szemet hunyni.

A két fél csütörtökön hivatalosan is elindította a hosszabb távon a kölcsönös vízumliberalizációt célzó tárgyalási folyamatot. José Manuel Barroso ugyanakkor egy kérdésre válaszolva jelezte, hogy egy év múlva biztosan nem tartanak majd még ott, hogy feloldják a vízumkényszert, erre csak hosszabb időhorizonton nyílhat lehetőség.