Egyre aggasztóbb méreteket ölt a munkanélküliség

Ismét megkongatta a vészharangot az Európai Bizottság a munkanélküliség magas szintje miatt. A testület a csütörtökön elfogadott jelentésében arra sarkallja a tagországokat, hogy együtt kezeljék a szociális- és a foglalkoztatáspolitikájukat.

Az európai szemeszterbe is beépíti az Európai Bizottság azt a foglalkoztatási és szociális jelentést, amelynek felülvizsgálatát csütörtökön fogadta el a testület. A dokumentum újabb pillanatképet közöl az Európai Unió foglalkoztatottsági állapotáról, és immáron sokadszor hívja fel Brüsszel a figyelmet arra, hogy a gazdasági és pénzügyi válság csak jobban előtérbe helyezte az EU strukturális gyengeségeit.

Ezek közül is a legfontosabbak a fokozatosan növekvő fizetési különbségek, és „a közepes szintű fizetést nyújtó munkák eltűnése”, elsősorban a gyártó- és az építőiparban – mondta a szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos. Andor László kifejtette, nem egységes a trend az egész EU-ban. Olaszországban és Görögországban „csökkent, vagy csak minimális mértékben nőtt az állampolgárok közötti bérkülönbség”, de azokban az országokban, ahol hagyományosan nincs akkora különbség az egyes régiók között, nőtt a differencia.

Az Európai Unióban 1,5 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 nyara óta, a Bizottság viszont a jelentésében megjegyzi, a válság 2008-as kitörése óta összesen 6 millió európai uniós állampolgár vesztette el a munkáját. A munkanélküliség uniós átlagban legalább egy éve mintegy 9,5 százalékos, ez összesen 23,5 millió polgárt jelent.

Nagy eltérések figyelhetők meg a tagországok között, Ausztriában a munkaképes korú lakosság 3,9%-a nem dolgozik, Spanyolországban pedig 22,6%-os a munkanélküliség. A spanyol adatok kiugróan magasak, főként a fiatalok körében. A 19-25 év közötti spanyolok 48 százaléka munkanélküli. A foglalkoztatottak számának alakulása erősen kötődik a GDP növekedésével, vagy csökkenésével. Az őszi gazdasági előrejelzés alapján pedig úgy becsüli a Bizottság, hogy a foglalkoztatottsági adatok nem is fognak jelentősen változni 2012-ben és 2013-ban.

Hasonló a helyzet az idősek körében is, a „Youth Employment” (fiatalkori foglalkoztatás) mellett így az „Active Ageing” (aktív időskor) megteremtése és növelése is kiemelt prioritása az Európai Bizottságnak, hiszen Brüsszel szerint jelentős potenciál rejtőzik a 49 év feletti, de nem dolgozó munkaerőben is. Hozzátette, mindez nemcsak arról szól, hogy az idősek dolgozzanak tovább, hanem „ez egy befektetés is az élethosszig tartó tanulásba”.

A testület jövőre mutatja be a javaslatát a fiatalkori foglalkoztatás növelésére – erősítette meg Andor László.

Andor László a jelentés bemutatóján hosszasan beszélt a szegénység alakulásáról. Jelenleg az uniós lakosság 23 százaléka, mintegy 115 millió állampolgár él az EU-s definíció szerinti szegénységben, azaz körülbelül egymillióval több, mint 2009-ben. Az EU-biztos megjegyezte, az EU2020 program szerint 2020-ra 20 millióval kellene csökkenteni a szegénységben élők számát.

A Bizottság világosnak tűnő definíciója ellenére még mindig problémákba ütközik a szegények számának a felmérése, pont emiatt vonakodott nyáron több tagország is számszerű vállalásokat tenni a szegénység csökkentésére. Andor László is utalt erre csütörtökön. Az EU-biztos kiemelte, hogy növekszik (jelenleg 8 százalékos) azoknak a munkahellyel rendelkezőknek az aránya, akiket a munkájuk ellenére fenyeget a szegénység.

Andor László kérdésre válaszolva elmondta, fontos lenne a munkaerőpiaci mobilitás ösztönzése is. Ennek kapcsán hangsúlyozta, a jelentős számú külföldi munkavállalót fogadó országok többségében a mobilitásnak nem volt jelentős hatása a helyiek munkaerőpiaci lehetőségeire és fizetésére. Megjegyezte azt is, hogy az új belga kormány már informálisan kijelentette, hogy hajlandó lenne eltörölni a román és bolgár munkavállalókra vonatkozó korlátozásokat.

A biztos ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak a szociális szempontokat is érvényesíteniük kell a foglalkoztatáspolitikájuk meghatározásakor.