Újra elnökké választották Tőkés Lászlót

A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek! – ez a címe az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) programjának, amelyet szombaton, Marosvásárhelyen fogadott el a három hónappal korábban bejegyzett alakulat fóruma. A program két alapértéke az önkormányzatiság és az Erdély-központúság. Az EMNP 2012 februárjában tartja alakuló kongresszusát. Közben Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökévé. Ügyvezető elnökké Sándor Krisztinát választották. A tisztséget eddig betöltő Toró T. Tibor az EMNP megbízott elnökeként folytatja.

A húsz-huszonkét évvel ezelőtti RMDSZ-nagygyűlések hangulatát idézte fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati, egész napos rendezvénye. A Marosvásárhelyen összegyűlt küldöttek és meghívottak minden szavából a kezdeti lelkesedést lehetett érezni. Tőkés László, az EMNT újraválasztott elnöke és az új magyar párt védnöke meg is jegyezte, hogy úgy érzi magát, mint huszonkét esztendővel ezelőtt, hiszen belengi a termet az ügyszeretet szentsége – írja a kolozsvári Krónika.

Az EMNP országos programalkotó fórumaként meghirdetett rendezvény fontosságát a megjelent meghívottak listája is alátámasztotta. Köszöntő beszédében Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a demokrácia-központokat működtető EMNT identitásformáló és közösségépítő szerepét méltányolta. Eddig ugyanis több mint 200 ezer határon túli magyar kapta meg anyaországa állampolgárságát.

Az EMNP-vel kapcsolatosan Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes szólt videofelvételről az egybegyűltekhez. A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek, vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok születnének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának” – mondta. Semjén fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben. „Ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg” – fűzte hozzá, majd arra figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy az autonómia kérdése az erdélyi magyar politizálás egyik fundamentuma kell hogy legyen.

Eurotranszszilvanista párt

Az eurotranszszilvanizmust határozta meg a sajtónak nyilatkozó Szilágyi Zsolt a pártprogram középpontjaként. Az EMNP megbízott alelnöke kifejtette: ez alatt első sorban az erdélyiségre jellemző toleranciát, a többnyelvűséget és a kultúrák harmóniáját értette. Állítása szerint az új párt megjelenése mindenképpen dinamizálni fogja az erdélyi magyarságot. Az EMNP pozitívumként könyveli el, hogy míg a fiatalok nagy része kiábrándult a politikai osztályból és a politizálásból, egyre több ifjú érdeklődik és segédkezik a nemzeti tanácsnak és a néppártnak.

„Nálunk nincs helyük a régi rendszerben jeleskedőknek, mint ahogy az ügyeskedőknek, a korrupcióval gyanúsítottaknak vagy a politikából meggazdagodni vágyóknak sem” – szögezte le Toró T. Tibor. A megbízott elnök által bemutatott közvélemény-kutatási adatok szerint a nyáron, a néppárt bejegyzése előtt ennek már 25 százalékos támogatottsága volt a Székelyföldön.

Toró T. Tibor szerint a közvélemény-kutatás egy aggasztó adatot is felszínre hozott. Noha a megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, Erdélyben képzeli el a jövőjét, a megkérdezetteknek csak 50 százaléka mondta, hogy a gyermekei jövőjét is Erdélyben látja. A néppárt vezetője szerint ez azt jelenti, hitet, reményt és jövőképet kell adni az erdélyi magyar embereknek.

A szervezetépítés 2012 elején, a februári alakuló kongresszuson zárul le. „Addig felülről lefelé építkezünk, majd megfordul a helyzet” – magyarázta.Együttműködés – csakis a közös ügyért

Mint várható volt, az RMDSZ, ha nem is túl sűrűn, de időnként afféle visszatérő motívumként szerepelt a felszólalók retorikájában. A legkeményebb bírálatot Tőkés László fogalmazta meg, amikor kijelentette, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy „a román érdekeket képviseli a magyarok között, ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában”.

Mindemellett az Erdélyi Magyar Néppárt tudatában van annak, hogy a közös cél érdekében együtt kell hogy működjön a magyarság többi hazai képviselőivel. „Nem igaz, hogy ki akarnánk ütni az RMDSZ-t a parlamentből. Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét” – próbált rácáfolni a néppártot ért vádakra Toró T. Tibor. Elhangzott: az EMNP azt kezdeményezi, hogy az erdélyi magyarság számarányának megfelelően különítsenek el helyeket a román törvényhozásban a magyar pártoknak. Így a magyar pártok versenye nem járna azzal a veszéllyel, hogy a pártok egyike sem éri el a parlamenti küszöböt.

A Krónika kérdésére, hogy a továbbiakban miként fognak viszonyulni a jobboldal polarizálását szorgalmazó Magyar Polgári Párthoz, amelynek elnökével megromlott a kapcsolat, Toró elmondta, hogy a közös cél érdekében Szász Jenővel is hajlandók együttműködni. „A magyar ügyért, az autonómia ügyéért készek vagyunk szövetséget kötni az MPP-vel is” – szögezte le az új párt elnöke. A konstruktív viszonyt próbálja visszaállítani az EMNT a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Erre utalt Tőkés nyilatkozata, aki dicséretesnek nevezte az európai polgári kezdeményezés keretein belül a Kárpát-medencei autonómiatörekvések előmozdításáért felmerült aláírásgyűjtés gondolatát.

Továbbra is Tőkés László az EMNT elnöke

Megerősítette elnöki minőségében Tőkés Lászlót az EMNT országos küldöttgyűlése. A lehetséges 195 szavazatból a szervezet eddigi vezetője 189-et kapott, a többi hat tartózkodott. Az ügyvezető elnök tisztségét ezentúl Sándor Krisztina fogja betölteni, a szervezet régióelnökei pedig Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lesznek. A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség fogja segíteni.

Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra olyan „ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején”. Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. „Magyarország újból anyaországgá változott” – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az „eurotranszszilvanizmus” útján kell haladni előre. Mint részletezte, a fogalom az európai modernitás és az erdélyi értékek és hagyományok ötvözését fedi. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára.

A beszámolók rendjén elhangzott, az EMNT által megszervezett demokrácia-központok 140 ezer személynek adtak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése folyamatában, és több mint 70 ezer állampolgársági dosszié összeállításában segédkeztek.

Beszámoló hangzott el az EMNT által koordinált Mikó Imre-tervről, amely a 2012 és 2020 közötti időszak erdélyi magyar gazdasági fejlesztés terve. „Ha a terv elkészítését nem követi az intézményépítés, és nem jön létre az erdélyi magyar fejlesztési ügynökség, akkor hiába dolgoztunk” – jelentette ki Toró T. Tibor leköszönő ügyvezető elnök. Azzal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy az EMNT hosszabb távon is elláthatja az állampolgársággal kapcsolatos tanácsadás feladatát.

Toró úgy vélte, EMNT-nek továbbra is civil politikai mozgalomként kell működnie, tevékenységét azonban össze kell hangolnia az Erdélyi Magyar Néppártéval. „Egymást erősítve kell tovább haladni, hiszen a mozgalom sem lehet eredményes a párt nélkül de a párt sem a mozgalom nélkül” – fogalmazott Toró.

A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték a szervezet vezető testületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.