Brüsszel már elemzi az új magyar garanciákat

Az Európai Bizottság január elején tudja majd megmondani, hogy öt uniós tagállam, köztük Magyarország a velük szemben támasztott elvárásokkal összhangban módosították-e költségvetési terveiket – jelentette ki kedden az EU gazdasági és pénzügyi biztosa abból az alkalomból, hogy hatályba lépett a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos csomag.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint mind az öt nemrég levélben megszólított ország intézkedéseket hozott azoknak a problémáknak az orvoslására, amelyek a biztost novemberben a levél megírására indították. „Mind az öt uniós tagállam (Belgium, Ciprus, Lengyelország, Magyarország és Málta) intézkedéseket hozott a túlzott mértékű hiány orvoslására és az államadósság lefaragására” – közölte kedden Olli Rehn, aki szerint a testület január elején lesz abban a helyzetben, hogy megítélje, a pótlólagos intézkedések eleget tesznek-e az elvárásoknak.

Emlékezetes, hogy a gazdasági és pénzügyi biztos még november közepén küldött levelet az öt ország pénzügyminiszterének, mert úgy ítélte meg, hogy további kötelezettségvállalásokat kell tenniük annak érdekében, hogy a hiánycélokat az előre rögzített menetrenddel összhangban teljesítsék. Rehn akkor a BruxInfo kérdésére elmondta, hogy hiába teljesíti 2011-ben nominálisan a hiánycélt a magyar kormány, a kiigazítás a Bizottság megítélése szerint nem minősül fenntarthatónak (2013-ra például megint 3 százalék feletti hiányt jósol Brüsszel), ezért egyelőre nem lát módot a 2004 májusa óta folyó deficiteljárás leállítására.

Olli Rehn, aki december közepéig adott határidőt az öt országnak a Bizottság elvárásaival összhangban lévő költségvetési tervek ismertetésére, rámutatott, hogy a gyors reakció is annak a bizonyítéka, hogy a hivatalosan december 13-án hatályba lépett új gazdasági kormányzási rendszer már a gyakorlatban is működik. A biztos emlékeztetett rá, hogy a korábbi ajánlásoknak megfelelni nem képes euróövezeti tagok esetében a mulasztás pénzügyi szankciókat vonna maga után. A valutaövezeten kívüli országok, így hazánk esetében ugyanez szankciók nélkül újabb ajánlások megfogalmazásához vezetne, amelyek ismételt mulasztás esetén a kohéziós alapok egy része kifizetésének felfüggesztését vonhatná maga után.

A Bizottság alelnöke fontos mérföldkőnek nevezte az öt rendeletből és egy irányelvből álló hatos jogszabályi csomag hatályba lépését, ami szerinte radikálisan megváltoztatja az EU 27 tagállamának gazdasági és költségvetési felügyeletét.

Rehn azt is elmondta, hogy a Bizottság januárban teszi meg az első lépést a hatos csomagban bevezetett makrogazdasági egyensúlyi felügyelet terén, amikor a korai előrejelző rendszer keretében közzéteszi első jelentését. Ez annak az eredménytáblának az elemzésén alapul majd, amely különböző versenyképességi mutatókat tartalmaz. De még mielőtt a Bizottság térfelére kerülne a labda, az Európai Parlamentnek szerdán véleményt kell elfogadnia az eredménytábláról.

A biztos üdvözölte, hogy a múlt heti EU-csúcson a tagállamok további lépésekről állapodtak meg egy fiskális paktum formájában a költségvetési fegyelem szigorításáról. Sajnálkozásának adott hangot egyúttal amiatt, hogy Nagy-Britannia ellenállása miatt az új paktumot nem szerződésmódosítással, hanem egy kormányközi megállapodás révén fogadják majd el.

Rehn szerint a kormányközi megállapodás egyfajta ernyőt kínál majd olyan intézkedések megtételére, amelyek zömét másodlagos jogalkotás keretében fogadják majd el. Arra a kérdésre, hogy akkor miért volt szükség szerződésmódosításra, a biztos azzal válaszolt, hogy az országok deficiteljárás alá helyezésének automatikussá tétele esetében, amit a tagállamok minősített többsége még megfordíthat, például a szavazási szabályok módosításához vélhetően szerződést kell majd módosítani.

A fiskális paktum három részből áll majd: fundamentumát egyfelől a most hatályba lépett hatos csomag képezi a stabilitási és növekedési paktum megerősítésével, ez kiegészül majd egy, a költségvetési felügyeletet tovább szigorító kettes csomaggal, amire a Bizottság november 23-án tett javaslatot (és amit Rehn szerint kora tavaszig ki kellene tárgyalni), végül pedig az államháztartási egyensúly-szabályt a nemzeti alkotmányokba beemelő és maximum fél százalékos strukturális hiányt engedélyező költségvetési szabályokból.