Csak a magyarság arányos parlamenti képviseletét támogatják

Nagyváradon elfogadott nyilatkozatukban az RMDSZ szenátorai leszögezik, csak a magyarság arányos parlamenti képviseletét biztosító választási rendszert támogatják, nem értenek egyet az önkormányzatoknak adott költségvetési juttatások csökkentésével, és a decentralizálás folytatását óhajtják.

Az RMDSZ szenátusi csoportja kihelyezett frakcióülést tartott Nagyváradon, és nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az áll: a Szövetség csakis a magyarság arányos parlamenti képviseletét biztosító választási rendszert támogatja, nem ért egyet a helyi önkormányzatoknak adott állami költségvetési juttatások csökkentésével, és a kormányzati intézményeknek a megyei tanácsok alárendeltségébe adásának folytatását óhajtja – jelenti a MEDIAFAX tudósítója.

A zárónyilatkozatot sajtóértekezleten ismertették, amelyen a frakció minden tagja részt vett, de hiányzott Markó Béla miniszterelnök-helyettes nem, akiről Cseke Attila Bihar megyei szenátor közölte, kormánybeli elfoglaltságai miatt nem lehet jelen, valamint Verestóy Attila, aki útban Nagyvárad felé közúti balesetet szenvedett, és Frunda György, aki külföldi delegációban van.

A nyilatkozat szerint az RMDSZ „csakis olyan választási rendszert támogathat, amely biztosítja a romániai magyarság arányos képviseletét”.

„Csakis olyan törvényt fogadhatunk el, amely biztosítja az arányos képviseletet. Az RMDSZ a kétkamarás rendszer híve, és támogatja a képviselőházi mandátumok 334-ről 300-ra csökkentését, a szenátusban pedig a 137 helyett 88 honatya legyen, akiket egyéni választókerületben választanak meg, minden megyében kettőt és egyet-egyet Bukarest kerületeiben, azon elv mentén, hogy az a jelölt nyerjen, aki több szavazatot összesít. A képviselők esetében a mandátumok kétharmadát egyéni választókerületben lehet megszerezni, egyharmadát országos listákon, kompenzációs rendszerben” – magyarázta Cseke Attila.

Az RMDSZ-szenátorok nyilatkozata rámutat továbbá, nem értenek egyet azzal, hogy a 2012-es költségvetési tervben kisebb összegeket juttassanak a helyi önkormányzatoknak, a kiutalások maradjanak legalább a 2011-es szinten.

„A 2012-es költségvetés kidolgozásakor, a nagy infrastrukturális projektek támogatása mellett, fontosnak tartjuk, hogy olyan területek költségvetése, mint az egészségügy, kultúra és tanügy megfeleljen a szükségleteknek. Ugyanakkor, a helyi autonómia elvének megfelelően szükséges, hogy az önkormányzatoknak juttatott támogatás ne csökkenjen, 2012-ben is legalább a 2011-ben elért szinten maradjon. Csak így biztosítható az önkormányzatok további, kiegyensúlyozott működése” – áll a nyilatkozatban.

„Ezek fontos elvek, amelyeket az RMDSZ vezetőségének a kormányzati partnerekkel folytatott tárgyalásokon fenn kell tartania” – fűzte hozzá Cseke.

Arról is szólt, hogy a Szövetségi kérni fogja koalíciós partnereitől, „jövő évben, valószínűleg tavasszal elemezzék a közalkalmazottak fizetései 2010-es szintre való visszaállításának, valamint a nyugdíjak indexelésének lehetőségét”.

Az RMDSZ-szenátorok nyilatkozatának harmadik pontja a decentralizáció folytatását szorgalmazza.

„Célunk a decentralizáció kiteljesítése, az RMDSZ Programjában megfogalmazott elvek szerint. Az egészségügyben és a tanügyben végbement komoly decentralizációs folyamatot folytatnunk kell. Ezen folyamatok és tanulságaik alapján, valamint a decentralizáció eredményeit figyelembe véve, kiemelten fontosnak tartjuk a központosítás mielőbbi megszüntetését más területeken is” – mutat rá a nyilatkozat.

Cseke elmagyarázta, hogy „25-30 olyan intézményt azonosítottak, amely minisztériumi alárendeltségben működik és megyei szinten a kormányhivatal koordinálja tevékenységüket”.

„Úgy gondoljuk, ezeknek legalább fele a megyei tanácsok alárendeltségébe utalható” – mondta Cseke Attila.

Újságírói kérdésre válaszolva több példát említett olyan kormányzati intézményekre, amelyek az RMDSZ szerint a megyei tanácsok alárendeltségébe kellene kerüljenek, ilyenek a megyei talajtani és agrokémiai hivatalok, a megyei szociális szolgáltató ügynökségek, a megyei ifjúsági és sportigazgatóságok, a tanügyminisztérium sportklubjai, a tanfelügyelőségek, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok, a megyei környezetvédelmi hivatalok, valamint részben a közegészségügyi igazgatóságok.