Krajcer: a dél-szlovákiai helységnevek horthysták

A kulturális minisztérium szerint kerülni kellene az olyan helységnevek használatát, amely a 19. századi erőszakos magyarosítást, illetve a Horthy-korszakot idézi. Számára ilyen elnevezés pl. Nemesradnót vagy Párkány is.

Az internetnek hála nyomon követhető egy-egy törvény tárcaközi egyeztetése, lehet szemezgetni egy-egy tárca észrevételeiből, javaslataiból. Vonatkozik ez arra a kormányrendelet- tervezetre is, amely a legalább 20 százaléknyi nemzetiséggel rendelkező települések kisebbségi elnevezéseit tartalmazza, a táblatörvényhez képest kisebb-nagyobb módosításokkal, korrekciókkal. Nos, a kulturális tárca ebben a folyamatban kitett magáért. Bizonyos értelemben hozzájárult ehhez talán Krajcerék sértődöttsége is, ugyanis kifogásolták, hogy  az idevonatkozó kormányrendelet megalkotásába Rudolf Chmel hivatala nem vonta be őket.

A tárca nem tartja elfogadhatónak, hogy az 1994-es táblatörvény által nem engedélyezett településneveket, mint amilyen Ógyalla, Párkány vagy Nagyhind, ismét feltüntethessék a Hurbanovo, Štúrovo, Veľké Chyndice megnevezés alá. „Ezek a megnevezések a Horthy-korszakhoz kötődnek, akkor használták őket, amikor az elszakított területek Magyarországhoz tartoztak, illetve az erőszakos magyarosítás idejében, 1867 után”, jegyzi meg a  minisztérium.

Sokan értetlenül csóválják a fejüket ezen érvelés kapcsán, köztük Juhász László, a Kormányhivatal Kisebbségi Kultúrák Főosztályának vezetője is. Újabb egyeztetésekkel talán sikerül meggyőzni partnereiket. – Elcsodálkoztunk ezeken az észrevételeken, a  főosztályunkon folyik ezek kiértékelése, a héten pedig főosztályvezetői szinten találkozunk a kulturális minisztérium képviselőivel is, és személyesen beszéljük meg ezeket az alapvető észrevételeket, hogy melyek azok, amelyeket be lehet dolgozni a kormányrendelet  javaslatába, s melyek azok, amelyeket el kell utasítanunk.