Három év múlva hazajönnek Afganisztánból a magyar katonák

2014 végéig hazajönnek az Afganisztánban állomásozó magyar misszió harcoló alakulatai – derült ki az uniós külügyminiszterek brüsszeli ülése után. A tárcavezetők megerősítették, hogy az Egyesült Államokkal egyetértésben kivonják a szövetséges katonákat három éven belül, és mint Martonyi János külügyminiszter a BruxInfo kérdésére megerősítette, ugyanez vonatkozik a magyar tartományi újjáépítési csoport harcoló katonáira is.

Az uniós tagországok külügyminiszterei a hétfői brüsszeli ülésükön megerősítették, hogy a szövetséges erők (és így az EU-országok hadseregei is) 2014. december 31-ig kivonják a katonáikat Afganisztánból. A nemzetközi szintű döntés Magyarországra is vonatkozik – mondta a BruxInfo kérdésére a külügyminiszter, „együtt mentünk be, együtt is jövünk ki” – magyarázta Martonyi János.

Ezek szerint tehát a helyszínen szolgáló mintegy 400 fős kontingensből az úgynevezett harcoló alakulatok jöhetnek haza. A BruxInfónak nyilatkozó uniós diplomaták nem tudták megmondani, hogy ez hány magyar katonát érinthet, hiszen, mint a külügyminiszteri ülés után kiadott záróközleményből is kiderült, a civil jelenlét 2014 után is megmarad Afganisztánban.

Martonyi János külügyminiszter azt mondta, „a katonai kivonulás nem jelenti azt, hogy távozunk Afganisztánból. Továbbra is ott leszünk, hiszen felelősséggel tartozunk az afgánokért” – tette hozzá. Az tehát egyelőre nem világos, hogy mennyivel csökkenhet 2014 után a magyar misszió létszáma.

A külügyminiszterek ennek megfelelően 2014 végéig meg is hosszabbítják a közép-ázsiai országban működő uniós rendőri misszió (EUPOL Afghanistan) mandátumát – mondta az ülés után az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője. Sőt, a tárcavezetők arra is felhatalmazták Catherine Ashtont, hogy az unió nevében kezdjen tárgyalásokat Afganisztánnal egy majdani partnerségi és fejlesztési megállapodásról.

A Külügyi Tanács kiterjedt vitát folytatott Szíriáról. A miniszterek újabb 18 szír állampolgár Európában tárolt vagyonát zárolják, ők a jövőben nem is kaphatna európai uniós vízumot. A közlemény szerint mindegyikük közel áll a damaszkuszi rezsimhez, és felelősek lehetnek az arab országban zajló folyamatos emberi jogi sértésekért. Velük együtt már 74 állampolgár és 19 szír vállalkozás szerepel az EU szankciós listáján.

Szíriával kapcsolatban a külügyminiszter azt mondta, onnantól kezdve, hogy szombaton az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát a szervezetben, „a szíriai helyzet új szakaszba lépett, innentől nincs visszaút, csak előre lehet menni” – fogalmazott Martonyi János. Szerinte mostantól a Szíriával kapcsolatos viták középpontjában annak kell állnia, hogy hogyan is nézzen ki az Asszád utáni állam, és hogy hogyan erősítse az EU az ellenzékkel meglévő kapcsolatait.

Hangsúlyozta, hogy „ne a Nyugat, hanem továbbra is az arab világ játssza a vezető szerepet a szíriai jövő kialakításában”. Az EU szerint az ENSZ-nek az eddiginél sokkal határozottabb lépéseket kell tennie Szíria ellen, jóllehet, Martonyi azt leszögezte, fegyveres beavatkozásról egyelőre nincs szó. Kifejtette, a Biztonsági Tanács négy uniós tagja egyetért ebben a kérdésben.

A külügyminiszterek üdvözölték az október 22-i tunéziai választások eredményét is. Ez volt az első demokratikus parlamenti választás azóta, hogy a korábbi diktátor, Ben Ali elmenekült, és lemondott a posztjáról. A tárcavezetők által kiadott közlemény szerint a választások sikeresek voltak, és megvalósították a demokrácia iránti európai kívánalmakat.

Martonyi János szerint a választási eredmények visszatükrözik a plurális politikai gondolkodást. Szerinte „nem a százalékokat kell nézni az eredmények elemzésekor, hanem azt, hogy megjelent több politikai erő is, és úgy tűnik, csak koalíció keretein belül lehet majd a jövőben az országot irányítani.