Engedetlen polgármesterek

Nem hajlandók megbírságolni az erdélyi polgármesterek azokat a személyeket, akik nem közölték személyi számukat a kérdezőbiztosokkal a népszámláláskor. A törvény szerint az adat közlésének megtagadásáért ötezer lejig terjedő bírság jár, amelyet a helyi önkormányzatoknak kell behajtaniuk.

Nem hajlandók megbírságolni az erdélyi polgármesterek azokat a személyeket, akik nem közölték személyi számukat a kérdezőbiztosokkal a népszámláláskor. A törvény szerint az adat közlésének megtagadásáért ötezer lejig terjedő bírság jár, amelyet a helyi önkormányzatoknak kell behajtaniuk. A polgármesterek azonban lázadoznak a rájuk rótt feladat ellen, arra hivatkozva, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) félretájékoztatta a lakosságot a személyi számmal kapcsolatban.

Ezt elsőként Ilyés Gyula szatmárnémeti városgazda tette szóvá, aki újságírói kérdésre válaszolva kifakadt: „hogyan bírságolhat meg egy állami intézmény olyasvalakit, akit egy másik állami intézmény félrevezetett?” A polgármester arra utalt, hogy a népszámlálás első napjaiban az INS szóvivője közölte: a személyi szám közlése nem kötelező. A szóvivőt utóbb menesztették, s az intézmény kénytelen volt helyesbíteni: a személyi számot kötelező bediktálni kérdezőbiztosnak, az adatközlés megtagadásáért pedig bírság jár.

„Bírságoljon az INS, ha akar. Évek óta zajlik a népszámlálás szervezése, Szatmárnémetibe mégis csak az utolsó pillanatban érkeztek meg a kérdőívek. A népszámlálás első napja előtt egész éjszaka benn kellett tartanunk a városházi alkalmazottainkat, hogy az adatrögzítés reggel zökkenőmentesen elkezdődhessen. És most pont az INS emleget bírságokat?” – zúgolódott Ilyés Gyula.

A polgármester szerint a bírságok behajtása amúgy sem könnyű feladat. „Tanúkra van szükség, jegyzőkönyvekre… Romániában nem olyan könnyű bírságokat behajtani. Ha pedig büntetek, tényleg azt hiszik, hogy az érintettek ki is fogják fizetni?” – sorolta ellenérveit az elöljáró.

A szatmárnémeti polgármester mellé felsorakoztak a lapunk által kérdezett erdélyi városvezetők is.

„Éppen ma (tegnap – szerk. megj.) beszéltem erről Ilyés Gyulával, és meggyőződésem, hogy igaza van” – mondta az ÚMSZ-nek László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Az elöljáró szerint az INS kétszeresen is önellentmondásba keveredett. „A kérdezőbiztosok eligazítására szolgáló statisztikai hivatali útmutató 61. oldalán fekete-fehéren az áll: a megkérdezett személyeknek jogukban áll megtagadni az azonosítószám közlését. Nagyon távol állnak a valóságtól azok, akik most szankciókat emlegetnek” – mondta László Attila.

Egyetért Ilyés Gyulával Nagyvárad alpolgármestere, Biró Rozália is. Tájékoztatása szerint a városházán még nem született döntés arról, hogy büntetik-e azokat a polgárokat, akik nem adták meg a személyi számukat a kérdezőbiztosoknak, ám személyes véleményként elmondta: a népszámlálás szervezetlenül zajlott.

„Nem a lakosokat kell megbüntetni azért, hogy központi koordináló intézmény félreérthető utasításokat és információkat közöl. Sokkal inkább a közszférában dolgozó felelősöknek kell ezért a következményeket viselnie” – fogalmazott Biró Rozália.

Az alpolgármester a félretájékoztatással járó további kellemetlenségnek nevezte, hogy miután megtudta, kötelező a személyi szám rögzítése, a népszámlálónak vissza kellett térnie azokba a lakásokba, ahol ezt az adatot nem kapta meg. „Lehet, hogy a kérdezőbiztosok éppen emiatt nem is tudták megszámolni a nagyváradiak hat százalékát” – mondta az elöljáró.

Utólag pótolható

Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere is. „Ha egy mód van rá, mi nem fogunk a büntetés eszközével élni” – mondta az elöljáró, hangsúlyozva, hogy a városban amúgy is nagyon alacsony azoknak a száma, akiknek a népszámlálás alatt nem rögzítették a személyi azonosítószámát. Ezt megerősítette lapunknak Nagy Zsigmond, az udvarhelyi népszámlálási bizottság egyik koordinátora is.

„Megvannak a forrásaink arra az estre is, ha valakit nem érnénk el, hogy ismét megtudjuk tőle ezt az adatot, de büntetni nem fogunk, hisz mindenkinek megvan így is a baja, senkinek sem hiányzik a bírság” – jelentette ki a bizottság tagja.

Marosvásárhelyen is inkább kikeresik a megkérdezettek személyi számát abban az esetben, ha ez az anyag hiányzik a kérdőívről. Lehetőségünk van arra, hogy más adatbázisokból keressük ki a személyi számokat és így pótoljuk azt a hiányt, amit esetleg a népszámláló biztosok vagy a félretájékoztatott lakosok okoztak. Büntetni semmi esetre sem fogunk senkit” – nyilatkozta lapunknak Csegzi Sándor alpolgármester.

Nem jár szankció az elöljáróknak

A lapunk által kérdezett városvezetők és népszámlálási illetékesek még nem tudtak pontos statisztikát arról, hogy hány regisztrált személynek hiányzik az azonosítószáma. Ezt az adatot a legtöbb településen jövő hét elejére ígérték. Ladányi László Hargita megyei prefektus szerint a bírságolást megtagadó polgármestereknek nem kell szankcióktól tartaniuk. „A törvény szerint nem csak a városháza büntethet, hanem a rendőrség is” – magyarázta.

Antal Árpád: nőhetett a magyarok aránya

Székelyföldön nem módosult az etnikai arány, véli Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere a népszámlálás előzetes adatait elemezve kifejtette: Kovászna és Hargita megyékben alacsonyabb a népességfogyás aránya, mint az országos átlag, így elképzelhető, hogy a magyar közösség nem fogyott olyan mértékben, mint a román.

Antal Árpád hozzátette: Kovászna és Hargita megyék városaiban észlelhető jelentősebb népességcsökkenés, de ugyanekkor megnőtt a környező falvak lakossága. Így például az elmúlt kilenc évben megnőtt a megyeszékhely közelében lévő Árkos, Illyefalva vagy Réty lakossága, ami a városról falura vándorlással magyarázható, mondta a polgármester. Hozzátette: a kilenc évvel ezelőtti adatokhoz képest Sepsiszentgyörgyön 8,5 százalékos, Csíkszeredában 11,9 százalékos a népességcsökkenés, mindkettő alacsonyabb, mint az országos átlag, kivételt képeznek a jelentős vonzerővel bíró nagyvárosok, mint Kolozsvár, Temesvár, Iaşi vagy Constanţa.

Antal Árpád szerint Erdélyben 2002-ben 19,6 százalék volt a magyar közösség aránya, akkor azonban Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester által irányított számlálóbiztosok radírral kezükben számolták a magyarokat. A polgármester feltételezése szerint az idei népszámlálási eredmények akár az erdélyi magyarság arányának növekedését is mutathatják.