Hamarosan Máért – szakbizottsági ülések futószalagon

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) közelgő plenáris ülése előtt sorra tartják tanácskozásaikat a legfelső szintű magyar–magyar konzultációs testület szakbizottságai. Legutóbb a külügyi és jogi vitatta meg az aktuális kérdéseket, azt megelőzően a gazdasági és önkormányzati grémium ülésezett. A héten az oktatási és kulturális szakbizottság tekinti át a terítéken lévő ügyeket. A rákövetkező héten pedig a szórványban élőkről tanácskoznak.

Ezeken a fórumokon mindkét jelentős kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is képviselteti magát. A Máért külügyi és jogi szakbizottsága budapesti ülésén elhangzottakról Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács (UMNT) elnöke, az országos demokrata szövetség delegáltja nyilatkozott a Kárpáti Igaz Szónak.

– Megelégedéssel tapasztaltuk, hogy a magyar kormány kezd kigyógyulni a korábbi „gyermekbetegségeiből”, így a határon túli magyarokkal foglalkozó kérdésekben kikéri azok képviselőinek véleményét is – fejtette ki Zubánics László. – A szakbizottság külön napirendi pontban foglalkozott a jövő évben a Kárpát-medence több országában is esedékes választásokkal, beleértve az ukrajnai parlamenti választásokat. Ezzel kapcsolatos hozzászólásomban kifejtettem, csak akkor szerepelhetnek sikeresen az itteni magyar pártok, ha összefognak, de a jelenlegi választójogi törvénytervezetben foglaltak alapján még így is igencsak kétesélyes a dolog. Az együttműködésre azonban a jelenlegi adok-kapok állapotban kevés esélyt látok.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke elmondta, szerinte 40 ezer szavazattal mandátumot lehetne nyerni. Azt azonban nem pontosította, hogyan gondolja összeszedni ezt a szavazatmennyiséget, ugyanis a múlt évi önkormányzati választásokon a magyar szavazóknak alig 60 százaléka támogatta a két magyar pártot.

Németh Zsolt külügyi államtitkár, a szakbizottság elnöke az MTI beszámolója alapján azt mondta, a helyi magyar közösségek politikai képviseletei csak úgy tudnak sikeresek lenni, ha egységesen lépnek fel. Kitért arra is, hogy még intenzívebb egyeztetésekre lesz szükség, nyomatékosította: a határon túli magyarok mögé teljes tekintélyével oda kell állnia a magyar kormánynak.

Az UMNT elnöke kifejtette, Budapesten személyesen ecsetelte a magyar–magyar kapcsolattartási rendszerben felmerülő súlyos problémákat, elsősorban azt, hogy nem mindenki juthat hozzá a kedvezményes schengeni vízumhoz szükséges támogatói nyilatkozatokhoz, de szóvá tette azt is, hogy az utóbbi időben igencsak akadozik az önkormányzati és kulturális jellegű meghívók alapján történő vízumkiadás.

– A kettős állampolgárság kérdésével, s annak gyakorlati megvalósításával kapcsolatban felkértem Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárt, szorgalmazzák a Belügyminisztérium és az Országos Rendőrkapitányság illetékes szerveinél, hogy záros határidőn belül dolgozzák ki a kedvezményesen honosított állampolgárok Magyarországra történő beutazásának feltételeit és szabályait – folytatta Zubánics László. – A Külügyminisztérium azon elképzelésével kapcsolatban, hogy a választójogi törvény módosításával a kedvezményesen honosított állampolgárok levélben szavazhatnak majd a magyarországi parlamenti választásokon, kétségeimnek adtam hangot, mivel annak ukrajnai alkalmazása számos kérdést és problémát vet fel.

Németh Zsolt államtitkár a felvetett kérdésekre reagálva elmondta: olyan megoldásokat próbálnak meg kidolgozni, amelyek ugyan a kényes helyzetet figyelembe veszik, mégis maximálisan eleget tesznek a közösség elvárásainak.

A fórum UMDSZ-es delegáltja felvetette azt is: a magyar félnek mihamarabb kezdeményeznie kellene a kisebbségi vegyes bizottság összehívását, hiszen az érdekképviselet, a kultúra és az oktatás szakterületén számos olyan probléma vár orvoslásra, amelyekbe az ukrán felet is be kell vonni. Ilyenek többek között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jogi státusának rendezése, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara megfelelő működésének és további szakmai fejlesztések biztosítása. Ugyancsak kitért a vereckei emlékjel jogi státusának mihamarabbi rendezésére is, hiszen egy évvel ezelőtt hiába kapta meg annak tulajdonjogát a KMKSZ, a gyakorlatban csak a fejetlenséget és a rendezetlenséget látni.

Zubánics Lászlótól megtudtuk, Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő új vezérigazgatója rövid tájékoztatóval szolgált a támogatási rendszerekről, illetve kifejtette, hogy a pályázók munkájának megkönnyítése érdekében a határon túli térségekben szolgáltatói központokat kívánnak kialakítani. A határon túli magyar szervezetek képviselői számos bírálatot fogalmaztak meg az alapkezelő korábbi vezetőségének munkájával kapcsolatban, mivel a létrehozott rendszer ahelyett, hogy gyorsabbá és áttekinthetőbbé tette a támogatáspolitikát, túlbürokratizálta annak működését.