Papandreu hazárdjátéka

Veszélyes hazárdjátékba kezdett a görög miniszterelnök, amikor bejelentette, hogy népszavazást tartanak a valutaövezet tagállamai által múlt héten elfogadott második görög mentőcsomagról. A tőzsdei árfolyamok zuhanással reagáltak az általános bizonytalanságot erősítő hírre.

Úgy tűnik, hogy a vártnál is rövidebb ideig tartott az eurózóna vezetői által múlt héten elfogadott átfogó válságkezelő csomag pozitív hatása, miután a görög kormányfő bejelentette, hogy népszavazásra bocsátják az átfogó válasz talán legfontosabb építőelemének számító második görög pénzügyi mentőcsomagot. A bejelentés hatására zuhanni kezdtek a múlt heti kompromisszumot kedvezően fogadó tőzsdék, az euró árfolyama gyengülni kezdett a hírre. Elemzők pedig attól tartanak, hogy a megszorításokból nem kérő görög lakosság leszavazza majd a csomagot, aminek görög államcsőd lesz az eredménye és az országnak esetleg el kell hagynia a valutaövezetet.

„A polgárokat arra kérjük majd, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak a megállapodásra. Egyedül a görög nép jogosult ebben a kérdésben dönteni és nem más. Bízunk az emberekben. Hiszünk a demokratikus részvételben. Nem félünk tőle” – közölte George Papandreu, görög miniszterelnök.

A Guardian szerint Harisz Kasztinidisz görög belügyminiszter úgy vélekedett, hogy valószínűleg januárban kerül sor a referendumra. A Die Welt pedig Evangelosz venizelosz pénzügyminisztert idézte, aki szerint csak akkor lehet megtartani a népszavazást, ha a csomag valamennyi részletét kitárgyalták már. A Handelsblatt megjegyzi, hogy ha Papandreu elveszíti pénteken a bizalmatlansági indítványról tartandó parlamenti szavazást, új választásokat kell kiírni, vagyis talán nem is lesz referendum, ám a rendezetlen államcsőd esélye a fokozódó bizonytalanság miatt nagyságrendekkel megnő majd.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden közös közleményben reagáltak a görög bejelentésre. „Tudomásul vesszük a görög hatóságok népszavazás kiírására vonatkozó szándékát. Meggyőződésünk, hogy ez a lehető legjobb megállapodás Görögország számára. Nincsenek kétségeink afelől, hogy Görögország tiszteletben fogja tartani az euróövezetnek és a nemzetközi közösségnek tett kötelezettségvállalásait” – szögezte le a két elnök, akik telefonon beszéltek Papandreuval és az eurózóna tagjaival is. Az egyeztetések a Cannes-ban csütörtökön kezdődő G20-as csúcs margóján is folytatódni fognak.

A két vezető közleményében emlékeztet arra, hogy az eurózóna állam- és kormányfői október 27-én átfogó csomagról állapodtak meg, amely az európai bankok tőkéjének megerősítését, az átmeneti válságkezelő alap, az EFSF forrásainak számottevő optimalizálását és az euróövezet kormányzásának megerősítését foglalta magába. „Jelenleg ezeknek a döntéseknek a végrehajtásán fáradozunk, amelyekre haladéktalanul szükség van” – áll a nyilatkozatban. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a magánszektor fokozott vállalásának köszönhetően bekövetkező államadósság-lefaragás csökkenteni fogja a görög büdzsére nehezedő terhet, és ilyenformán támogatni fogja a növekedést és a munkahely-teremtést elősegítő politikákat.

A Le Monde tudomása szerint Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnököt megdöbbentette a görög bejelentés, amit egy közeli forrás szerint irracionálisnak és veszélyesnek nevezett. A német kormány ugyanakkor nem kívánt kommentárt fűzni a bejelentéshez, mondván, hogy az görög belügy. Rainer Brüderle, az FDP parlamenti frakcióvezetője ugyanakkor ellenérzésekkel fogadta a bejelentést és azzal vádolta a görög kormányt, hogy megpróbál kibújni az alku és a felelősség alól.

A bejelentés mindenesetre új bizonytalanságot keltett a pénzügyi piacokon, mert a befektetők attól tartanak, hogy a görög szavazók kisiklatják a mentőcsomagot.

Eközben folytatódott az olasz hitelfelvétel költségeinek növekedése. A 10 éves lejáratú kötvények után felszámolt kamatok annak ellenére 6,2 százalékos szintre emelkedtek, hogy az Európai Központi Bank a másodlagos piacokon folytatta kötvényvásárlási akcióját. A hasonló lejáratú spanyol állampapírok kamata 5,6 százalékos szintet ért el.