Nazarbajev az Eurázsiai Unió mellett

A posztszovjet térség, legalábbis egy része hamarosan két fontos dátumhoz érkezik. 20 éve írták alá a Független Államok Közösségének megalapításáról szóló egyezményt, és a jövő év kezdetével életbe lép a Belarusz, Kazahsztán és Oroszország alkotta vámuniót kibővítő keretegyezmény, az Egységes Gazdasági Közösség. Az öröm jegyében Putyin nyílt levelet írt az Eurázsiai Unióról, amire mind Lukasenko és Nazarbajev is pozitívan reagált.

Az integráció következő lépcsőfoka

Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke október 25-én nyílt levelet jelentetett meg az „Izvesztyija” című orosz újságban, már harmadikként Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök után. A közép-ázsiai állam vezetője folytatta a sort az Eurázsiai Unióról szóló tervek szövögetésében.

Október elején ugyanis Putyin a három ország Eurázsiai Uniójáról írt cikket szintén az Izvesztyijába, amelyben azt taglalja, hogy a három posztszovjet ország egy lépéssel közelebb kerül az Egységes Gazdasági Közösség létrehozásához azzal, hogy, az orosz miniszterelnök szavaival élve, egy „kolosszális” piacot hoznak létre több mint 165 millió fogyasztóval. A Kreml nemsokára régi-új ura azzal zárja eszmefuttatását, hogy a fő feladat a szélesebb körű integráció létrehozása, vagyis az Eurázsiai Unió létrehozása.

Lukasenko nem várt sokáig, hogy hallassa a véleményét és hogy „udvarló” gesztust tehessen Moszkva felé. Putyin levelére írt válaszában kifejtette a szervezet létének szükségességét, és hangsúlyozta, hogy az orosz miniszterelnök nem „blöfföl” az Eurázsiai Unióval kapcsolatban.

Integráció a Szovjetunió romjain

Nem ez lenne az első széleskörű integrációs terv a Szovjetunió volt tagköztársaságainak körében, hiszen a kommunista szuperhatalom bukásának alkonyán, 1991. december 21-én Kazahsztánban, ami Nazarbajevet büszkeséggel tölt el a levelében írottak alapján, írták alá a Független Államok Közösségének létrehozásáról szóló egyezményt, amely megállította a „letűnő szuperhatalom kaotikus szétesésének veszélyes folyamatát”.

Azt azonban a kazah elnök is elismeri levelében, hogy a FÁK több okból kifolyólag sem nem váltotta be a kezdetleges terveket, álmokat, és ő mindig is azoknak a táborához tartozott, akik többet vártak a posztszovjet integrációtól, és felismervén ennek a hiányosságait, ő már 1994-ben javasolta az Eurázsiai Unió létrehozását.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy véleménye szerint mik egy integráció kritériumai. A négy feltétel a „gazdasági pragmatizmus”, az „önkéntességen alapuló integráció”, az „egyenlőség elve, az egymás ügyeibe való nem beleavatkozás és a határok sérthetetlensége”, valamint „az Eurázsiai Unió szupranacionális szerveinek létrehozása”.

Megaprojekt – De ez nem a Szovjetunió

Nazarbajev levelében azt javasolja, hogy az Eurázsia Gazdasági Térség végrehajtó szervei Asztanában székeljenek, mert a hiedelmekkel ellentéteben ezzel nem ambíciói vannak, hanem Kazahsztán főváros az eurázsiai térség földrajzi középpontja. Egy kicsit szubjektívebbnek ható indoka az, hogy országának, mint az eurázsiai integráció kezdeményezőjének jár ki ez a megtiszteltetés.

A tervek szerint az új uniónak egy a globális szinten versenyképes gazdasági együttműködésnek kell lennie, amely az új globális pénzügyi rendszernek egy regionális önálló pénzügyi integrációja lenne, szoros szálakkal kapcsolódva Európához és Ázsiához. Az egyesülés csakis önkéntes alapon, és széleskörű társadalmi támogatottság esetében hozható létre – zárta le integrációs terveit Nazarbajev, gyakorlatilag megismételve a 90-es évekbeli felvetéseit.

Nazarbajev az új unió perspektívájáról úgy fogalmazott, hogy minden esély megvan arra, hogy az a válság után kiépülő új globális rendszer szerkezeti elemévé váljon, de ez nem a Szovjetunió feltámasztását vagy újjászületését jelenti, és tagadta szakértők azon véleményét is, hogy az új együttműködés a kínai gazdasági terjeszkedés elleni lépésnek nyilvánulna. Véleménye szerint meg kell szabadulni az „unió” („szojuz”) és a „birodalom támadása” fogalmak félelmétől, amire példaként a NAFTA-t hozta fel, hiszen azt is három ország alkotja (Kanada, Mexikó és az USA), és ennek ellenére senki sem beszél az USA imperialista ambícióiról.