Elmaradt a görög dráma

Elmaradt a görög dráma, ugyanis a komoly nézeteltérések ellenére kompromisszum született Athén megmentéséről a csütörtök reggelig húzódó uniós csúcstalálkozón. A 27-ek brüsszeli találkozóján azonban nem csupán a görögöket, hanem hazánkat is közvetlenül érintő döntések születtek.

Amennyiben ezek sem képesek helyt állni, akkor lehet forrást igényelni az európai mentési alapból (EFSF). A megállapodás értelmében a bankoknak kilenc százalékos tőketartalékot kell képezniük, mégpedig 2012 júliusáig, közölte az EUobserver. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után nyilatkozott arról, hogy a tőkeinjekcióra szoruló pénzintézetek leánybankjaikat is fel fogják tőkésíteni. A magyar államfő hozzátette, ezt hazánk mellett Csehország, Szlovákia és Románia is sürgette. Magyarországon a bankok többsége külföldi tulajdonban van, ezért az állami költségvetést jelentősen megterhelné, ha saját államháztartásból kellene megerősíteni a görög kitettség miatt meggyengült bankokat. Nem kis meglepetésre – az előzetesen kialakult patthelyzet ellenére – csütörtök hajnalra sikerült konkrét megállapodást kötnie a 27-ek állam- és kormányfőinek abban a három kulcskérdésben, melyekkel a piaci szereplők reményei szerint sikerül kezelni az Európában kialakult adósságválságot.

A döntések egy része, azaz az európai bankok feltőkésítésére vonatkozó szabályozás közvetlenül érinti Magyarországot is: a megállapodás értelmében a görög fertőzés tovaterjedését megelőzendő fel kell tőkésíteni a bajba került európai bankokat, mégpedig úgy, hogy a pénzintézetek megerősítése elsősorban a részvényesek és tulajdonosok, majd ha ez nem megy, az állami költségvetések feladata lesz.

50 százalékos adósságot nyelnek le a bankok

A hétközi tárgyalások második legfontosabb pillérét a görög adósság leírása jelentette. A kompromisszum alapján mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásával 2020-ra a görög hiány a GDP-hez képest 160-ról 120 százalékra csökken, olvasható a BBC-n. A tárgyalások folyamán egyértelműen e kérdés kapcsán mélyült el leginkább a vita, ugyanis Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő késő éjjelig győzködte a bankok képviselőit, míg megszületett az 50 százalékos leírásról szóló egyezség.

Az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy ezer milliárd euróra növelik az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz forráskeretét. A 440 milliárd euróról felpumpált mentőalap a bajba kerülő euróövezeti országok, illetve bankok kisegítésére szolgál elsősorban, emellett garanciát vállal kötvényekre, és tűzfalként gátolja a hellén adósságválság tovaterjedését.

Habár a részletek még kidolgozásra várnak, a csütörtök reggeli órákban szinte kivétel nélkül pozitívan értékelték a résztvevők az uniós csúcstalálkozón elért eredményeket.Európa közelebb áll végre a gazdasági és pénzügyi válság megoldásához és ahhoz, hogy újra növekedési pályára lépjen, mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Elégedetten nyilatkozott Merkel és Sarkozy is, az éjszakába nyúló tárgyalások után láthatóan fáradt francia elnök sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, az euróövezet hiteles és nagyra törő választ adott az adósságválságra.

A megbeszélések elsőszámú nyertese Athén, a hellén vezető, Papandreu egyértelműen megkönnyebbülve térhetett haza Brüsszelből: „Azt mondhatjuk, új nap jött el Görögország és egész Európa számára”, nyilatkozta a görög miniszterelnök a tárgyalások után.